Dr. Timaffy László életműve

Dr. Timaffy László életműve 68. Timaffy László pályája során mindig arra törekedett, hogy kutatási eredményeit, a tudomány igazságait, új távlatait a közműveltség számára is közvetítse. Veretes egyéni stílusa, közérthető, ízes magyar nyelvezete, lelki sugárzása lebilincselő előadóvá, felejthetetlen tollú alkotóvá tette. Nevelőként, ismeretterjesztőként, tudós kutatóként varázslatos egyéniségére támaszkodva áldozatos munkát végzett, nem utolsó sorban, mint hagyományápoló…

Bővebben

Halászi Lovasbandérium és a Búcsúi „Csingis Lovas” szokás

Halászi Lovasbandérium és a Búcsúi „Csingis Lovas” szokás 92. Halászi lovasbandérium A bandérium eredete a középkorba vezethető vissza, amikor a mezővárosi ranghoz és kötelezettségekhez tartozott a bandérium kiállítása. A történelem folyamán szerepet kaptak a haza védelmében, s a helyi közösség szerves és fontos részét képezték. Az 1848-49 -es szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából indult meg…

Bővebben

Grózer Csaba Íjkészítő mester termékei

Grózer Csaba Íjkészítő mester termékei 27. Grózer Csaba több évtizedes kutatásai alapján rekonstruálja és gyártja az íjakat, termékei az egész világon ismertek. Célja a magyar íjászmúlt világszerte történő megismertetése. Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz Település: Feketeerdő Az örökség jellege: kulturális örökség Az örökség szintje: megyerikum Örökségbevétel időpontja:

Bővebben

Sós Antal Kecskedudás

Sós Antal, Kecskedudás 89. 1896-ban a csallóközi Nagyszarván született Sós Antal, aki dudásként országosan ismertté vált. 1974-ben megkapta a Népművészet Mestere díjat. Játszott Kodály Zoltánnak a győri rádióban, és a Magyar Televízió „Röpülj páva” című vetélkedőjében is fellépett. Sós Antal pásztorkultúrájának része nem csak a hangszer készítése és használata volt, hanem a díszítőművészet is. Ő…

Bővebben

Kont-fa

Kont-fa (szürke nyár, Hédervár) 45. A hédervári kastélytól mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa. Az emlékhelyhez vezető gyalogút a patak mellett halad el, szép fehér nyírfák szegélyezik. Héderváry (Kont) II. István Horváty János mocsai bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt, a hatalmas nyárfa alatt. 1911-ben a kései…

Bővebben

A Mosonmagyaróvári 56-os Emlékpark – Gyásztér

A Mosonmagyaróvári 56-os Emlékpark – Gyásztér 64. A Gyásztér az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely. A monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő. Az emlékmű elkészülte előtt a téren kihelyezésre került egy harangláb és ötvennégy, névre faragott kopjafa Horváth…

Bővebben

Rajkai Nagy Zsilip

Rajkai Nagy Zsilip 99. A rajkai vízbeeresztő zsilip a Mosoni-Duna felső végén épült 1905-1908 között. Feladata szabályozni a Nagy-Dunából a Mosoni-Dunába áramló vízmennyiséget. 2015-ben a zsilip egy hallépcsőrendszerként is funkcionáló új csatorna építésével összeköttetésbe került a Mosoni-Duna hullámtéri szakaszával, a szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszer felső szakaszával, valamint a Jónási Duna-ággal. Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz Település: Rajka…

Bővebben

Albertkázmérpusztai Szent István Kegytemplom

Albertkázmérpusztai Szent István Kegytemplom 87. 1895-től a magyaróvári nagybirtok tulajdonosa Frigyes főherceg lett. Az ő vezetése alatt épült fel Albertkázmérpuszta egyik leglátványosabb ékköve is. 1897-ben ugyanis az addigi nyolc lány után a hercegi családnak kilencedik utódként fia született. A szülők abbéli örömükből, hogy férfiágon is tovább örökíthető a birtok, rögtön emléket is állíttattak a kis…

Bővebben

Hédervári Boldogasszony Kápolna és Árpád-fa

Hédervári Boldogasszony Kápolna és Árpád-fa 44. A hédervári Nagyboldogasszony-kápolna és a kápolnakertben álló úgynevezett “Árpád-fa” megyei és országos szinten is egyedülálló. Az Árpád-fa azért, mivel Magyarország legidősebb kocsányos tölgye, a késő román – kora gót kápolna pedig azért, mert az oldalhajójában található a lorettói kápolna és fekete Madonna-szobor, a mai Magyarország területén található legkorábbi lorettói…

Bővebben

Sarlós Boldogasszony Kápolna

Sarlós Boldogasszony Kápolna 36. Több legenda meséli el a a máriakálnoki ártérben épült kápolna történetét. A kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor csak megpörkölődött. A mai középtornyos egyhajós épület 1874-ben készült a román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Jellegzetes…

Bővebben