Sopron belvárosa és a Tűztorony
65.
Sopron: egy szó, egy fogalom, egy város. Egy hely, amit mindenkinek látnia kell, egy város, amelynek hangulatát át kell élni, egy fogalom, amelyet akkor ismerhet meg igazán, ha meglátogatja. Sopron belvárosa a kultúra és a történelem kedvelőit több száz műemlékkel csalogatja. Fontos bortermelő vidék központja a város, amely a turizmusban, vendéglátásban is országos jelentőségű. Sopronban már a XIV. században volt iskola. A XVI. században az országban elsőként Sopronban terjedtek el a reformáció tanai, Gerengel Simon itt alapította meg az első evangélikus gyülekezetet 1565-ben. Később itt nyílt meg az evangélikus líceum, a mai Berzsenyi gimnázium őse, melynek a későbbi névadó is tanulója volt. A XVIII. század közepén már állandó kőszínháza volt és felpezsdült az irodalmi, valamint a zenei élet is. Itt adta első hangversenyét 1775-ben Haydn, 1795-ben pedig Mozart Varázsfuvoláját adták elő a színházban. 1820-ban itt lépett először a közönség elé az akkor kilencéves Liszt Ferenc. Itt katonáskodott 1839-1840 fordulóján Petőfi Sándor. Az 1840-es években telepedett le Sopronban az olasz származású polihisztor, id. Storno Ferenc. Magángyűjteménye ma is a várost gazdagítja a Zettl családéval együtt.
A Tűztoronyról, vagy annak jól ismert sziluettjéről minden magyarnak a leghűségesebb város, Sopron jut az eszébe, de a megyéről szóló valamennyi ismertetőben, kiadványban, filmben stb. helye van. A Tűztorony valójában szimbólum, de nem csupán a ma emberének, szimbólum volt már megépítésekor, újjáépítésekor is. A Tűztorony, vagy eredeti nevén Várostorony jelképe a hűségnek, de a polgári önrendelkezésnek és a megújulni tudás képességének is.
Régió: Sopron és Fertő-táj
Település: Sopron
Az örökség jellege: épített örökség
Az örökség szintje: megyerikum
Örökségbevétel időpontja: