Megyerikumok Győr-Moson-Sopron vármegyéből

A bohócjárás Mihályiban a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kötődő alakoskodó szokás. Ilyenkor egy furcsa „lakodalmas menet” járja a falu utcáit. Minden házhoz betérnek, és meghívják a lakosságot az esti Bohóc-bálba. Ők a „bohócok”. Jellegzetes maskarákba öltözve vonulnak, a szokáshagyomány által meghatározott, kötött menetben: elől megy két “Magyarruhás”, rajtuk nincs álarc, ők adják át a meghívót a bálba. Őket követik párokban a „Menyasszony” és a „Vőlegény”, a „Koszorúslány” és a „Vőfély”, az „Öregasszony” és a „Kéményseprő”, a „Tollas Zsidó” és a „Drótostót”, a „Medve” és a „Medvetáncoltató”, végül a „Harmonikás”. Ők tizenhárman nem hagyhatják el a helyüket a menetben. Énekelve, viccelődve masíroznak. Tartozik hozzájuk két „Kapuugráló” is, akik jó előre futnak a menettől és beugrálnak a kerítéseken a házakhoz. Rettegett résztvevői a bohócjárásnak a négy „Hamuszsákos”, akik mindenkit megkergetnek, és bekormozzák az arcukat. A női és férfialakokba is fiatal mihályi legények bújnak, így mindenki álarcot visel, hogy ne legyen felismerhető. A bohócjárás hatalmas ricsajjal, zenebonával együtt járó egész napos program.