A csornai csata emlékezete
109.
A csornai csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó győztes ütközete. A honvédseregek a tavaszi hadjáratban megtisztították az ország nagy részét a császáriaktól. Buda visszafoglalása után Kmety György a Rába-vonal védelmére kapott megbízást Görgey Artúr fővezértől.
A császáriak tábornoka, Franz Wyss alakulata elfoglalta Csornát. Kmety György serege 1849. június 13-án hajnalban megtámadta és visszavonulásra kényszerítette a császáriakat. Kmety Pápa irányából támadta meg a Csornán tartózkodó császáriakat. A terve az volt, hogy a meglepetésszerű támadásával bekeríti az ellenséget, akik vagy megadják magukat, vagy megsemmisíti őket. Kmety seregét Szilsárkánynál kettéválasztotta. A sereg egyik része Bogyoszló, Jobaháza és Farád érintésével elvágta a császáriak visszavonulási lehetőségét Kapuvár felé, egyben megakadályozta, hogy onnan segítséget kérjenek. A többiek Kmety vezetésével délről indultak Csorna felé. Egyes honvédalakulatok kelet felől, Kóny irányából is támadtak, hogy a császáriak arrafelé se tudjanak visszavonulni. A terv azonban csak részben sikerült, mert a császáriak maradékai a vereségük után Bősárkány felé menekültek. Mindkét részről kb. 50-50 halott volt. A csatában elesett Franz Wyss is, a császáriak tábornoka. Sírja a csornai Szent Antal temetőben található.
A mellékelt kép a csornai csata emlékét őrzi. A képeslapon a csornai Szent Antal temetőben található emlékmű látható egy öreg honvéddel. Az 1861-ben készült obeliszk csúcsán golyót, azon pedig keresztet lát a szemlélődő. Az emlékmű előlapját fémből készült cserkoszorú, a vitézség jelképe díszíti. Az elkészültét óriási tömeg ünnepelte 1861. június 13-án. Az avatóbeszédet Laky Demeter premontrei kanonok tartotta. A síremlék felirata: „A csornai csatában 1849-ik év június 13-án elesett honvédek emlékére emelte a Rábaköz”. A csata történetét a Csornai ütközet krónikája című munkájában a hetvenes években feldolgozta a Rábaköz ismert tudósa és a csornai gimnázium egykori tanára, Király Iván.
A győztes csatára emlékeznek a 2012 óta megszervezett gyalogtúrán a helyi középiskolások. Az emléktúra résztvevői vonattal utaznak Csornáról Marcaltőig, majd onnan gyalog vissza Szany és Szilsárkány érintésével. Azért Marcaltőtől teszik meg az utat, mert a csata előtt itt pihentek utoljára a Csorna megtámadására igyekvő honvédek. A túra végén, általában éjfél körül, egy emlékszalagot helyeznek el a diákok Kmety emléktáblájánál a Kmety utcában.
A csornai csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó győztes ütközete volt, melyet Kmety György tábornok vezetett. A csornai csatára nemcsak a csornaiak és a rábaköziek büszkék, hanem minden olyan megyénkben élő polgár is, akinek fontos az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékezte.
Régió: Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke
Település: Csorna
Az örökség jellege: kulturális örökség
Az örökség szintje: megyerikum
Örökségbevétel időpontja: 2021. december 9.