Lébényi Szent Jakab Plébániatemplom

105.

6._kep__2010-es_felujitas_elotti_kep_delkeleti_oldal

Története
A 12. század végétől Magyarországon általánossá vált, hogy a megerősödött főúri réteg képviselői magán monostorokat alapítottak, amelyekhez tartozó kolostorokban szerzetesközösségek éltek, és szolgáltak. Így épült meg a lébényi templom is. Lébény akkori birtokosai a Győr nemzetség tagjai, Pot és Csépán ispánok, valamint testvéreik, az Imre királytól 1199-ben visszakapott birtokukon először templomot, és hozzá tartozó kolostort építettek, majd a birtokkal együtt a „fekete barátoknak", a bencés szerzeteseknek adományozták. Az alapítás, és építés a korabeli okiratok tanúsága szerint 1206-tól, 1212—ig tartott. 1212-ben már hiteles helyként működött, 1213-ból pedig már tudunk a monostor első apátjáról is.

A hosszú évszázadok alatt sok megpróbáltatás érte a templomot. A tatárjárást szerencsére túlélte, bár a falut kifosztották, és felgyújtották a visszavonuló hadak. 1478-ban a Mátyás királlyal hadban álló német seregek is kifosztották, felégették, teljesen romos állapotba került, pusztulásnak indult. Az uralkodó, hogy helyreállíthassák, segítségként visszaadatta a monostor korábban elvesztett birtokait és adómentessé tette halászó helyeiket.

1529-ben a Bécset ostromló Szulejmán seregei a sikertelen hadjárat után visszavonulóban feldúlták, kifosztották Lébényt, felgyújtották a templomot.

1631-ben végrendelet útján a monostor a Jezsuita rend tulajdonába került, ők állították helyre a tornyot és a beszakadt boltozatot. Fontos adat, hogy ezzel majdnem egy időben a királyi kamarától a Zichy család megvásárolta Lébény és Szentmiklós birtokterületeit, ezáltal két évszázadig ők lettek a falu birtokosai, és egyben a templom kegyurai. Egészen 1844-ig meghatározó szerepük volt Lébény, és a templom életében.

1841-ben hatalmas tűzvész pusztított a településen, mely az egyébként is rossz állapotú, a kegyurak által is kevésbé támogatott templomot sem kímélte, teljesen kiégett.

A teljes körü felújításra 1862-től -1879-ig került sor.

Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz

Település: Lipót

Az örökség jellege: agrár- és élelmiszergazdaság

Az örökség szintje: megyerikum

Örökségbevétel időpontja: