Bejegyzések címkézve ‘Épített örökség’
Tényői Atombunker és Tanösvény
Tényői Atombunker és Tanösvény 118. A bázist 1972-1974-ig építették, a Tényői dombok közé. Az óvóhely besorolás szempontjából negyed osztályba tartozik, mely által egy nagyobb bomba lökéshullámait is kibírja. A Vezetési pontok abban különböztek a polgári óvóhelyektől, hogy itt az elzárkózáson kívül a munkavégzést is biztosítani kellett. A létesítménynek helyet adó erdőterület nagysága 5300 m2 melyet…
BővebbenSzigetközi Hullámtéri és Mentett oldali Vízpótló Rendszer
Szigetközi Hullámtéri és Mentett oldali Vízpótló Rendszer 111. A Szigetköz területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, ahol a korábbi természetes állapotok, a természeti folyamatok és emberi beavatkozások hatására megváltoztak. A Duna kimutatható medersüllyedése következtében a kisvizek szintje, ennek hatására a talajvízszint csökkenése volt megfigyelhető. Ugyanakkor az árvízszintek növekedése tapasztalható. A mentett oldali csatornák és az alsó-szigetközi…
BővebbenPiarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
Mosonmagyaróvár épített öröksége 110. A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda gyökere a XVIII. század első felére nyúlik vissza. Zsidanics István Moson vármegyei madószedő és felesége alapította az óvári kisgimnáziumot, ahová piarista szerzeteseket hívott tanítani. A piarista rendet Kalazanci Szent József (1556-1648) alapította azzal a céllal, hogy a szegény sorsú gyermekeket is megtanítsa a…
BővebbenSzili Zárdamúzeum
Szili Zárdamúzeum 104. Csigi Vince nyugalmazott plébános tett egy „30.000 koronáig terjedő alapítványt” Szilban építendő iskolára olyan feltétellel, hogy az intézmény leendő apácazárdába beilleszthető legyen és római katolikus nőnevelő intézet alapjául szolgáljon. Alapítási szándékát Zalka János győri püspök 1900. márciusában jóváhagyta. Kelemen Antal építőmester 1903. szeptember 3-án átadta a képviselőtestületnek a három tantermes római katolikus…
BővebbenRajkai Nagy Zsilip
Rajkai Nagy Zsilip 99. A rajkai vízbeeresztő zsilip a Mosoni-Duna felső végén épült 1905-1908 között. Feladata szabályozni a Nagy-Dunából a Mosoni-Dunába áramló vízmennyiséget. 2015-ben a zsilip egy hallépcsőrendszerként is funkcionáló új csatorna építésével összeköttetésbe került a Mosoni-Duna hullámtéri szakaszával, a szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszer felső szakaszával, valamint a Jónási Duna-ággal. Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz Település: Rajka…
BővebbenAlbertkázmérpusztai Szent István Kegytemplom
Albertkázmérpusztai Szent István Kegytemplom 87. 1895-től a magyaróvári nagybirtok tulajdonosa Frigyes főherceg lett. Az ő vezetése alatt épült fel Albertkázmérpuszta egyik leglátványosabb ékköve is. 1897-ben ugyanis az addigi nyolc lány után a hercegi családnak kilencedik utódként fia született. A szülők abbéli örömükből, hogy férfiágon is tovább örökíthető a birtok, rögtön emléket is állíttattak a kis…
BővebbenHédervári Boldogasszony Kápolna és Árpád-fa
Hédervári Boldogasszony Kápolna és Árpád-fa 44. A hédervári Nagyboldogasszony-kápolna és a kápolnakertben álló úgynevezett “Árpád-fa” megyei és országos szinten is egyedülálló. Az Árpád-fa azért, mivel Magyarország legidősebb kocsányos tölgye, a késő román – kora gót kápolna pedig azért, mert az oldalhajójában található a lorettói kápolna és fekete Madonna-szobor, a mai Magyarország területén található legkorábbi lorettói…
BővebbenSarlós Boldogasszony Kápolna
Sarlós Boldogasszony Kápolna 36. Több legenda meséli el a a máriakálnoki ártérben épült kápolna történetét. A kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor csak megpörkölődött. A mai középtornyos egyhajós épület 1874-ben készült a román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Jellegzetes…
BővebbenMosonmagyaróvár épített öröksége
Mosonmagyaróvár épített öröksége 46. A Mosonmagyaróvár XIII-XX. század között emelt épületei, emlékművei olyan örökséget képviselnek, amelyek nemcsak a város, hanem a magyar és az egyetemes kultúra részei is. A gazdag emlékanyagból nyolc épület, illetve emlékmű került kiválasztásra, amelyek történetük, építészettörténeti jelentőségük, művészi kvalitásuk, városképi jelentőségük révén méltán reprezentálják Mosonmagyaróvár épített kulturális örökségét. Az egyes emlékek…
BővebbenA Fertőszentmiklósi Szeredi Kápolna és környéke
A Fertőszentmiklósi Szeredi Kápolna és környéke 29. A kegyhelyhez fűződő csoda szerint a 15. században az erdő közepén álló Szűzanya szobrát egy nagy vihar alkalmával villám sújtotta. Az alapzat romjai közül a szobor azonban sértetlenül került elő. A csoda hírére kápolnát építettek a szobor fölé, mely azóta is neves búcsújáró hely. Régió: Sopron és Fertő-táj…
Bővebben