Rajkai Nagy Zsilip 99. A rajkai vízbeeresztő zsilip a Mosoni-Duna felső végén épült 1905-1908 között. Feladata szabályozni a Nagy-Dunából a Mosoni-Dunába áramló vízmennyiséget. 2015-ben a zsilip egy hallépcsőrendszerként is funkcionáló új csatorna építésével összeköttetésbe került a Mosoni-Duna hullámtéri szakaszával, a szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszer felső szakaszával, valamint a Jónási Duna-ággal. Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz Település: Rajka…

Bővebben

Albertkázmérpusztai Szent István Kegytemplom 87. 1895-től a magyaróvári nagybirtok tulajdonosa Frigyes főherceg lett. Az ő vezetése alatt épült fel Albertkázmérpuszta egyik leglátványosabb ékköve is. 1897-ben ugyanis az addigi nyolc lány után a hercegi családnak kilencedik utódként fia született. A szülők abbéli örömükből, hogy férfiágon is tovább örökíthető a birtok, rögtön emléket is állíttattak a kis…

Bővebben

Hédervári Boldogasszony Kápolna és Árpád-fa 44. A hédervári Nagyboldogasszony-kápolna és a kápolnakertben álló úgynevezett “Árpád-fa” megyei és országos szinten is egyedülálló. Az Árpád-fa azért, mivel Magyarország legidősebb kocsányos tölgye, a késő román – kora gót kápolna pedig azért, mert az oldalhajójában található a lorettói kápolna és fekete Madonna-szobor, a mai Magyarország területén található legkorábbi lorettói…

Bővebben

Sarlós Boldogasszony Kápolna 36. Több legenda meséli el a a máriakálnoki ártérben épült kápolna történetét. A kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor csak megpörkölődött. A mai középtornyos egyhajós épület 1874-ben készült a román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Jellegzetes…

Bővebben

Mosonmagyaróvár épített öröksége 46. A Mosonmagyaróvár XIII-XX. század között emelt épületei, emlékművei olyan örökséget képviselnek, amelyek nemcsak a város, hanem a magyar és az egyetemes kultúra részei is. A gazdag emlékanyagból nyolc épület, illetve emlékmű került kiválasztásra, amelyek történetük, építészettörténeti jelentőségük, művészi kvalitásuk, városképi jelentőségük révén méltán reprezentálják Mosonmagyaróvár épített kulturális örökségét. Az egyes emlékek…

Bővebben

A Fertőszentmiklósi Szeredi Kápolna és környéke 29. A kegyhelyhez fűződő csoda szerint a 15. században az erdő közepén álló Szűzanya szobrát egy nagy vihar alkalmával villám sújtotta. Az alapzat romjai közül a szobor azonban sértetlenül került elő. A csoda hírére kápolnát építettek a szobor fölé, mely azóta is neves búcsújáró hely. Régió: Sopron és Fertő-táj…

Bővebben

Fertőszentmiklósi Templom oltárai 28. Érdekessége, hogy az eredeti kisméretű templom, melyet a lakosság „kinőtt”, a mai hatalmas méretű épület előcsarnoka lett. A templomban három művészien faragott középkori eredetű barokk oltár található, melyek a soproni Szentlélek templomból kerültek ide. Az 1725-ben emelt középkori eredetű templom országos műemlékvédelem alatt áll. Régió: Sopron és Fertő-táj Település: Fertőszentmiklós Az…

Bővebben

Sopronkövesdi Pünkösdi Rózsakert 85. Sopronkövesden, a volt tanítói ház kertjében található kertben fásodó szárú és évelő fajok találhatók meg. A gyűjtemény 155 darabot számlál, és ennek köszönhetően április végétől június közepéig mindig van olyan faj, ami éppen virágzik. A rózsakert 2015-ben a „Pünkövesd” elnevezésű program keretében nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A fajtaszám Közép-Európában…

Bővebben

Sarlós Boldogasszony templom Kópháza 35. A búcsújáró templom a Mária Út M65 és M05 jelzett útvonala mentén helyezkedik el Kópházán. Fő nevezetessége a mai Magyarország területén az egyetlen lorettoi Fekete Madonna. Nádasdy Ferenc leányának, Nádasdy Eleonórának az emlékére épült kápolnához egy nagyon szép legenda fűződik. Eleonóra egy ízben súlyos betegségében fogadalmat tett, hogy amennyiben felépül…

Bővebben

Sopron zsidó imaházai 76. A soproni zsidóság történetének emlékei a zsinagógák. Az Ó-Zsinagógát 1300 körül építették kora gótikus stílusban. Középpontjában ott a férfizsinagóga vagy tóraterem. A tóraterembe nők csak házasságkötésük alkalmával léphettek. Egyébként a külön bejárattal ellátott asszonyzsinagógából követhették a férfiak termében zajló eseményeket. A zsinagóga harmadik fontos része a rituális fürdő. A zsinagóga a…

Bővebben