Szigetközi Hullámtéri és Mentett oldali Vízpótló Rendszer
111.
A Szigetköz területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, ahol a korábbi természetes állapotok, a természeti folyamatok és emberi beavatkozások hatására megváltoztak. A Duna kimutatható medersüllyedése következtében a kisvizek szintje, ennek hatására a talajvízszint csökkenése volt megfigyelhető. Ugyanakkor az árvízszintek növekedése tapasztalható. A mentett oldali csatornák és az alsó-szigetközi hullámtéri ágak kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult.
A kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására 1993-2000. között megvalósult a legnagyobb kárt szenvedett Felső-Szigetközben a mentett oldali és a hullámtéri ágrendszerek rehabilitációja. A beruházások a hullámtérben az Ásványi ágrendszer felső részéig, a mentett oldalon Ásványráró térségéig terjedtek.
Szigetköz területét a kiépült árvédelmi töltés hullámtérre és mentett oldalra osztja. A mentett oldal a Duna jobb parti és a Mosoni-Duna között lévő terület. A hullámtér a Duna és az említett elsőrendű árvízvédelmi töltés közötti terület.
A hullámtéri és mentett oldali vízpótló rendszer kialakítása, szerkezete és üzemeltetése szorosan összefügg: a pótolt víz egy része mindkét rendszerbe a Szivárgó csatornán keresztül érkezik, a rendszerek között további négy helyen van közvetlen kapcsolat: Dunaremetei zsilipen, valamint a három szivornyán (a Béka-éri, Patkányosi-, Nagybajcsi- szivornyán) keresztül.
A belvizek levezetésére elődeink a valamikori Duna-ágak felhasználásával és azok mesterséges összekötésével összefüggő belvízlevezető hálózatot hoztak létre, mely ÉNY-DK irányba gravitálva a Mosoni-Dunába vezeti le a belvizeket. A belvízrendszer felülvizsgálata és teljes kiépítése 1975-re befejeződött. A Duna medersüllyedése miatt csökkenő dunai kisvízszintek a mentett oldali csatornák kisvízszintjének csökkenését, nemegyszer kiszáradását eredményezték, ezért a GNV tervezésekor már felmerült a mentett oldal vízpótlásának szükségessége, megkezdődtek a tervezések is. 1992-ben a Duna egyoldalú elterelése felgyorsította a vízállapotok romlását. A vízpótlás megoldása mind a hullámtérben, mind a mentett oldalon szükségessé vált. Mivel a vízszint süllyedéséből a legnagyobb károk Felső-Szigetközben keletkeztek, első lépésben itt kellett a vízpótló rendszereket kiépíteni. Szükségintézkedések keretében még az elterelés évében megkezdődött a kármérséklés érdekében a vízpótlás: a mentet oldali belvízcsatorna hálózaton csatorna-bővítő kotrások készültek, műtárgyak áteresztő képességét növelték. A következő években 2015-ig folytatódott a rendszer kiépítése. A jelenleg üzemelő hálózatnak köszönhetően Szigetköz gerinccsatornáinak vízpótlása megoldott, ehhez kapcsolódhatnak egy-egy szűkebb térséget érintő további fejlesztések.
A Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló (MOVP) rendszer fokozatos kiépítésével a csatornák nagy része kettős működésűvé vált. A mentett oldali vízpótló rendszer elsődlegesen ökológiai célú vízpótlást tesz lehetővé, azonban öntözési igényeket is kielégít.
A beavatkozásokkal a tájképi és ökológiai értékek megőrzése, helyreállítása, a természeti értékek megőrzése, az intenzív mezőgazdaság öntözővíz igényének biztosítása és a medrek halászati hasznosítási feltételeinek a javítása valósult meg.
A Hullámtéri Vízpótló (HTVP) rendszer fontosságára jellemző, hogy csaknem 150 db szabályzó műtárgy, 220 db csomópontok közötti mederszakasz (164 db ág) és 200 km összhosszúságú mederszakasz alkotja a rendszert, Öreg-Duna nélkül. Kiterjedt monitoring hálózata, 65 db felszíni vízrajzi állomás, 247 db felszín közeli és felszín alatti vízrajzi állomás, 65 db vízhozam mérési szelvény biztosítja a folyamatos felügyeletet, melyet az ÉDUVIZIG lát el.
A Szigetközi Hullámtéri Vízpótló Rendszer (HTVP) üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő igények érdekeltek – érintettek közötti egyeztetésének helyi szinten célszerű történnie - összhangban az Európai Unió Víz Keretirányelvének szellemiségével. Az üzemeltetés felügyeletét ezért a Szigetközi Üzemelési Bizottság végzi. Tagjai az üzemeltetőből, az önkormányzatok képviseletében a szigetközi térségfejlesztési társaságok, valamint az érintett szakhatóságok delegáltjaiból, továbbá a nagyobb, érintett gazdasági társasági vagy magántulajdonosok képviselőiből állnak.
A Rajka-Vének között megvalósult és üzemelő vízpótló rendszer jelentősége abban rejlik, hogy a kedvezőtlen folyamatok megállítását, a további károk megelőzését szolgálja, komplex célokat (élőhely-rekonstrukció, halászat-horgászat, öntözés, erdőgazdálkodás, idegenforgalom, rekreáció, tájképi értékek védelme, korábbi vízdinamika biztosítása) elégít ki, elsődleges célja a szigetközi táj korábbi mozaikszerű arculatának helyreállítása, a mentett oldali nedves élőhelyek rekonstrukciója a káros többletvizek elvezetése mellett. A Szigetközi Hullámtéri Vízpótló Rendszer történelmi léptékű kialakulása és az ezzel járó természeti értékek, valamint a térségben élők infrastrukturális igényeinek összhangja mindig is fontos volt. Ezt támasztják alá, hogy a múlt történelmi árvízvédelmi fejlesztései, ökológiai rehabilitációk elvégzése, természetvédelmi területek kijelölése, valamint a rendszer fenntartható működtetéséhez megalapított SZÜB is ezt a célt szolgálja.
Régió: Győr és környéke
Település:
Az örökség jellege: természeti környezet
Az örökség szintje: megyerikum
Örökségbevétel időpontja: 2021. december 9.