A csornai aranyhímzés

A csornai aranyhímzés 119. A 19. század végének legünnepélyesebb viseleti kiegészítő volt az aranyfonállal hímzett menyecskekendő, melyet a Rábaközben csak Csornán viseltek. Batisztszerű alapra hímezték láncöltéssel, aranyszálas kontúrral varrták körbe a mintákat, virágokat, leveleket, melynek közepét vékony fehér cérnával bekötötték, pókozták. A szálhúzásos technikával készült variánsait apácavarrottasnak nevezték. Ezeknél a kendőknél nem a pókozásos minták…

Bővebben

Böngészet Sopron Megye Ismeretéhez

Böngészet Sopron Megye Ismeretéhez 115. A monumentális, magyar-latin-német nyelvű, kéziratos mű, melynek eredetijét a Prépostsági Levéltár őrzi, az egykori Sopron vármegye szinte valamennyi, kisebb-nagyobb településének történetét magában foglalja, ami szám szerint 237-et jelent (köztük számos ma már Ausztria része, legtöbbjük akkor is német falu, melyet Drinóczy jelez), nem számolván a függelékben szereplő mintegy 60 kiegészítést…

Bővebben

Kónyi verbunk

Kónyi verbunk 112. A kónyi verbunk a kisalföldi körverbunk egy típusa. Elválaszthatatlan volt a falurészek szerint szerveződő legénytársaságoktól: tanulása, gyakorlása, előadása egyaránt legénycéhek keretein belül folyt a múlt században. A legénytársaságok összetartozását megerősítő gyakorlat volt a verbunk gyakorlása. A kónyi verbunk szigorúan szabályozott felépítéssel és egységes előadásmóddal rendelkezik, előadásának legfőbb napja szeptember. 29., Szent Mihály…

Bővebben

A csornai csata emlékezete

A csornai csata emlékezete 109. A csornai csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó győztes ütközete. A honvédseregek a tavaszi hadjáratban megtisztították az ország nagy részét a császáriaktól. Buda visszafoglalása után Kmety György a Rába-vonal védelmére kapott megbízást Görgey Artúr fővezértől. A császáriak tábornoka, Franz Wyss alakulata elfoglalta Csornát. Kmety György serege 1849. június…

Bővebben

Szili Zárdamúzeum

Szili Zárdamúzeum 104. Csigi Vince nyugalmazott plébános tett egy „30.000 koronáig terjedő alapítványt” Szilban építendő iskolára olyan feltétellel, hogy az intézmény leendő apácazárdába beilleszthető legyen és római katolikus nőnevelő intézet alapjául szolgáljon. Alapítási szándékát Zalka János győri püspök 1900. márciusában jóváhagyta. Kelemen Antal építőmester 1903. szeptember 3-án átadta a képviselőtestületnek a három tantermes római katolikus…

Bővebben

Rábaközi perec

Rábaközi perec 34. A Rábaköz híres étele a rábaközi perec, ami több mint 200 éves múlttal büszkélkedhet. A pereckészítés hagyománya német közvetítéssel került Magyarországra (a Rábaközbe). Helybéli asszonyok fejlesztették tovább, s lett belőle a vidék különleges süteménye. Ünnepi alkalmakhoz köthető a készítése, ajándékozása, mint például lakodalom, keresztelő, búcsú, húsvét. A receptje titkos, esetleg anyáról lányra,…

Bővebben

Kapuvári böllérmáj

Kapuvári böllérmáj 82. Kapuvár gasztronómiai védjegyének számít az évtizedek óta népszerű böllérmáj. Az étel napjainkban is fellelhető a helyi vendéglők kínálatában, elkészítésének – már nyilvános – titkait az egykori Gulyás vendéglő munkatársai viszik tovább. A böllérmáj „kitalálója” a Gulyás étterem neves főnöke, Orbán József volt. Az ételkülönlegesség hírét évről évre különböző programokon élteti a város.…

Bővebben

A Kapuvári szénsavhó fürdő

A Kapuvári szénsavhó fürdő 55. A „Kapuvári csoda” elnevezést egy grazi újságíró adta a Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház Belgyógyászati és Angiológiai Osztályán tett látogatása alkalmából annak a különleges gyógykezelési rendszernek, amely a perifériás érbetegségben szenvedő személyek gyógyítására szolgál. Ennek gyógyhatását dr. Megyesi Scwartz Pál ismerte fel, aki 1935-től körzeti orvos volt Mihályiban. A terápia alapját…

Bővebben

A Veres János-féle tű

A Veres János-féle tű 57. A tüdőgümőkór igen gyakori betegség volt hazánkban is. A betegség kezelésében gyakran alkalmazták a mellhártyák közötti tér csapolását, amely beavatkozás számos súlyos szövődmény kockázatával járt. Ezért Veres János egy kettős falú, egymáson csúszó, 8-15 cm hosszúságú, rugós szerkezettel működő tűt fejlesztett ki. A behelyezés alatt a tompa végű tű a…

Bővebben

Jobba tölgy

Jobba tölgy 66. A fa a helybeliek szerint Jobaháza egyik alapítójától kapta nevet, akit Jobba néven emlegetnek. A monda szerint kunyhóban lakott. Idővel házat épített, és amikor elkészült, örömében felkiáltott: Jobba haza! Ettől kezdve lett e település neve Jobba haza, vagyis Jobaháza. A fa e kedves hiedelemnek emléket állítva kapta a Jobba-tölgy nevet. Helyi védettség…

Bővebben