Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke
Rábaközi perec
Rábaközi perec 34. A Rábaköz híres étele a rábaközi perec, ami több mint 200 éves múlttal büszkélkedhet. A pereckészítés hagyománya német közvetítéssel került Magyarországra (a Rábaközbe). Helybéli asszonyok fejlesztették tovább, s lett belőle a vidék különleges süteménye. Ünnepi alkalmakhoz köthető a készítése, ajándékozása, mint például lakodalom, keresztelő, búcsú, húsvét. A receptje titkos, esetleg anyáról lányra,…
BővebbenKapuvári böllérmáj
Kapuvári böllérmáj 82. Kapuvár gasztronómiai védjegyének számít az évtizedek óta népszerű böllérmáj. Az étel napjainkban is fellelhető a helyi vendéglők kínálatában, elkészítésének – már nyilvános – titkait az egykori Gulyás vendéglő munkatársai viszik tovább. A böllérmáj „kitalálója” a Gulyás étterem neves főnöke, Orbán József volt. Az ételkülönlegesség hírét évről évre különböző programokon élteti a város.…
BővebbenA Kapuvári szénsavhó fürdő
A Kapuvári szénsavhó fürdő 55. A „Kapuvári csoda” elnevezést egy grazi újságíró adta a Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház Belgyógyászati és Angiológiai Osztályán tett látogatása alkalmából annak a különleges gyógykezelési rendszernek, amely a perifériás érbetegségben szenvedő személyek gyógyítására szolgál. Ennek gyógyhatását dr. Megyesi Scwartz Pál ismerte fel, aki 1935-től körzeti orvos volt Mihályiban. A terápia alapját…
BővebbenA Veres János-féle tű
A Veres János-féle tű 57. A tüdőgümőkór igen gyakori betegség volt hazánkban is. A betegség kezelésében gyakran alkalmazták a mellhártyák közötti tér csapolását, amely beavatkozás számos súlyos szövődmény kockázatával járt. Ezért Veres János egy kettős falú, egymáson csúszó, 8-15 cm hosszúságú, rugós szerkezettel működő tűt fejlesztett ki. A behelyezés alatt a tompa végű tű a…
BővebbenJobba tölgy
Jobba tölgy 66. A fa a helybeliek szerint Jobaháza egyik alapítójától kapta nevet, akit Jobba néven emlegetnek. A monda szerint kunyhóban lakott. Idővel házat épített, és amikor elkészült, örömében felkiáltott: Jobba haza! Ettől kezdve lett e település neve Jobba haza, vagyis Jobaháza. A fa e kedves hiedelemnek emléket állítva kapta a Jobba-tölgy nevet. Helyi védettség…
BővebbenRugli Dezső tégla- és cserépmúzeuma
Rugli Dezső tégla- és cserépmúzeuma 38. 1970 óta tart a szenvedélyes gyűjtőmunka, melynek eredményeképpen több mint 5000 db égetett agyagáru került a múzeumba. Rugli Dezső saját szanyi házában alakította ki a gyűjteményt. A megye összes téglaégetőjéből származó termék megtalálható nála. Római kori téglái a Nemzeti Múzeum által nyilvántartottak. Régió: Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke…
BővebbenHany Istók legendája
Hany Istók legendája 54. A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve Hanynak nevez. 1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság lidércfényes lápi világából. Nyolc-tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és kéz- és lábujjai között úszóhártya feszült. Kapuvár város érdekessége, hogy a kereszteltek anyakönyve harmadik kötetének feljegyzése…
BővebbenKapuvári Röntgenmúzeum
Kapuvári Röntgenmúzeum 63. Boross János a kapuvári tüdőgondozó vezetőasszisztense volt, s még akkor kezdte gyűjteni a röntgensugár gyógyászati felhasználásának emlékeit. Tárlata 1895-től napjainkig öleli fel a röntgensugár használatát az orvoslásban, az iparban és a hadászatban. A tárlat bemutatja azoknak a magyar tudósoknak az életrajzát, munkásságát, akik letették névjegyüket a magyar radiológia történetében. A kiállítás megemlékezik…
BővebbenA Csermajori Középiskola
A Csermajori Középiskola 79. Az iskola története az 1886-os évre nyúlik vissza, amikor az Országos Tejgazdasági Felügyelőség célul tűzte ki, hogy megszervezi hazánkban a szakoktatást. Az állam legalkalmasabbnak látta egy olyan helyen létesíteni a szakiskolát, ahol rendelkezésre állnak a tej termeléséhez és feldolgozásához szükséges épületek és berendezések. Így esett a választás Lajos bajor királyi főherceg…
BővebbenSzigethy Attila munkássága
Szigethy Attila munkássága 59. Szigethy Attila (1912-1957) parasztpárti politikus volt, Kapuváron járt elemi és polgári iskolába, később a soproni Erdőmérnöki Főiskolán szerzett oklevelet. 1953-ban elkötelezte magát Nagy Imre politikája mellett. 1954-ben a reformok mögé sorakozó Magyar Írók Szövetségének győri csoportja őt tekintette irányítójának, októberben pedig ő lett a Hazafias Népfront Győr Megyei Szervezetének alelnöke. 1956.…
Bővebben