Rugli Dezső tégla- és cserépmúzeuma

Rugli Dezső tégla- és cserépmúzeuma 38. 1970 óta tart a szenvedélyes gyűjtőmunka, melynek eredményeképpen több mint 5000 db égetett agyagáru került a múzeumba. Rugli Dezső saját szanyi házában alakította ki a gyűjteményt. A megye összes téglaégetőjéből származó termék megtalálható nála. Római kori téglái a Nemzeti Múzeum által nyilvántartottak. Régió: Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke…

Bővebben

Hany Istók legendája

Hany Istók legendája 54. A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve Hanynak nevez. 1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság lidércfényes lápi világából. Nyolc-tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és kéz- és lábujjai között úszóhártya feszült. Kapuvár város érdekessége, hogy a kereszteltek anyakönyve harmadik kötetének feljegyzése…

Bővebben

Kapuvári Röntgenmúzeum

Kapuvári Röntgenmúzeum 63. Boross János a kapuvári tüdőgondozó vezetőasszisztense volt, s még akkor kezdte gyűjteni a röntgensugár gyógyászati felhasználásának emlékeit. Tárlata 1895-től napjainkig öleli fel a röntgensugár használatát az orvoslásban, az iparban és a hadászatban. A tárlat bemutatja azoknak a magyar tudósoknak az életrajzát, munkásságát, akik letették névjegyüket a magyar radiológia történetében. A kiállítás megemlékezik…

Bővebben

A Csermajori Középiskola

A Csermajori Középiskola 79. Az iskola története az 1886-os évre nyúlik vissza, amikor az Országos Tejgazdasági Felügyelőség célul tűzte ki, hogy megszervezi hazánkban a szakoktatást. Az állam legalkalmasabbnak látta egy olyan helyen létesíteni a szakiskolát, ahol rendelkezésre állnak a tej termeléséhez és feldolgozásához szükséges épületek és berendezések. Így esett a választás Lajos bajor királyi főherceg…

Bővebben

Szigethy Attila munkássága

Szigethy Attila munkássága 59. Szigethy Attila (1912-1957) parasztpárti politikus volt, Kapuváron járt elemi és polgári iskolába, később a soproni Erdőmérnöki Főiskolán szerzett oklevelet. 1953-ban elkötelezte magát Nagy Imre politikája mellett. 1954-ben a reformok mögé sorakozó Magyar Írók Szövetségének győri csoportja őt tekintette irányítójának, októberben pedig ő lett a Hazafias Népfront Győr Megyei Szervezetének alelnöke. 1956.…

Bővebben

Pátzay Pál munkássága

Pátzay Pál munkássága 58. Pátzay Pál művészetének egyik legfőbb értéke a hazai földhöz, hagyományokhoz való szoros kapcsolódása. Témáit a környező valóságból, közvetlen természet-megfigyelésből merítette. Tehetsége a klasszikus szobrászat megértésének mélyére hatolt. Nemzeti jelképnek tekinthető szobrokat alkotott, mint például a Hunyadi János-emlékmű, vagy a Balassi Bálint-szobor. A női alak Pátzay művészetében az általánosított érzelmeket kifejező szimbolikus…

Bővebben

Bilibáncs Népi Hagyományörző Tábor

Bilibáncs Népi Hagyományörző Tábor 21. A Bilibáncs Népi Hagyományőrző és Kulturális Alapítvány 1991 óta minden évben megrendezi a nemzetközileg is elismert Bilibáncs Népi Hagyományőrző Tábort és Fesztivált Rábapatonán, melynek célja a népi kultúra modern művészetekben való továbbélésének nyomon követése, a különböző népi kultúrák bemutatása. A Bilibáncs kialakult jellegéhez a szervezők csak a körülményeket teremtették meg.…

Bővebben

A Gyórói Gombóc

A Gyórói Gombóc 62. Az 1800-as években Molnár Istvánéknál történt, hogy a háziasszony gombócot főzött – szilvásat, túrósat, lekvárosat – ebédre, amiből másnapra is maradt. Mivel a megmaradt gombócot másnap nem ették meg, ezért azt a baromfiudvarba öntötték. A kacsák csak csipkedni tudták, ezért azok mindig arrébb gurultak, átgurultak a kerítés alatt a vízelvezető árokba.…

Bővebben

Bohócjárás Mihályiban

Bohócjárás Mihályiban 05. A bohócjárás Mihályiban a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kötődő alakoskodó szokás. Ilyenkor egy furcsa „lakodalmas menet” járja a falu utcáit. Minden házhoz betérnek, és meghívják a lakosságot az esti Bohóc-bálba. Ők a „bohócok”. Jellegzetes maskarákba öltözve vonulnak, a szokáshagyomány által meghatározott, kötött menetben: elől megy két “Magyarruhás”, rajtuk nincs álarc, ők…

Bővebben

A csornai Pántlika Néptáncegyüttes

A csornai Pántlika Néptáncegyüttes 31. 1984-ben amatőr gyermek néptáncegyüttes szerveződött Csornán azzal a céllal, hogy folytassa az elődök munkáját, ápolja a helyi hagyományokat, részt vegyen a helyi, régiós, megyei, országos rendezvényeken. 1989-ben egyesületet hozott létre, ami fenntartója és működtetője volt a csoportnak, mely a Pántlika nevet vette fel. Ekkor már gyermek-, ifjúsági és felnőttcsoportja is…

Bővebben