Szanyi Bokréta Együttes 60. Az együttes 1931-ben alakult. Már ebben az évben jelentős hazai és külföldi rendezvényeken léptek fel. Folyamatosságát a mai napig megőrizték. Első külföldi útjuk 1933-ban Anglia volt. Azóta harminckét ország kulturális rendezvényein, fesztiváljain léptek fel. Működésük során külföldi fesztiválokon két nagydíjat, három első díjat kaptak. A hazai fesztiválokon két nagydíjat, két első…

Szili Búcsú 39. A szili búcsú a megyében egyedülálló módon őrződött meg formáját és funkcióját tekintve, köszönhetően a Szili Hagyományőrző Egyesület munkájának. A búcsúban eltáncolt „karéjra”, a „dústáncra”, a „rábaközi verbunkra” építkezve alkotta színpadra a szili búcsút Stoller Antal és Schwarczkopf Gyula 1986-ban.  A regruta avatás, a királyfa állítás, a rábaközi perecszedés eseményei is megjelennek…

Juhászkampó 20. A Kárpát-medence híres használati tárgyi öröksége. Keményfa: som, vadkörte, vadalma, kökény, galagonya tövének elágazó ágából készítették. Nélkülözhetetlen eszköze a pásztornak. Használták terelésre, a támadó kutyák elkergetésére és a beteg állatok kiemelésére a nyájból, továbbá erre támaszkodtak. A juhászkampó egy teljesen egyedi formájú, praktikus, szép, kézhez simuló, csak a Kárpát-medencére jellemző használati tárgy. Régió:…

Bogyoszlói fafaragók 19. Bogyoszlónak három országos hírű fafaragója volt. Kiss Ernő, a “Népművészet Mestere” cím birtokosa, aki a szobrairól, kisplasztikáiról híres, és az országban elsőként neki ítélték oda a legmagasabbnak számító mesteri címet. Áder István, Népi Iparművész, aki szintén szobrokat és faragott dobozokat készített. Munkáik a bogyoszlói Fafaragó Múzeumban (gyűjteményben) megtalálhatók. Pintér Jenő szintén a…

Bősárkányi gyékényfeldolgozás 100. A bősárkányi gyékényezés kezdeteiről keveset tudunk, de az bizonyos, hogy az itt termő gyékény feldolgozásával már évszázadok óta készítettek a helybeliek saját szükségletre gyékényből készült használati tárgyakat. A gyékényfeldolgozáson belül megkülönböztetünk kétféle technikát: a gyékényszövést, illetve a gyékényfonást. A szövést szövőszéken végezték. Szövéssel készült termékeket tették az ablakba sötétítő gyanánt, vagy a…

Csornai népi fazekasság 30. Ángyán Csilla a „Népművészet Ifjú Mestere” munkássága során a rábaközi fazekas hagyományok megőrzésére, átmentésére törekszik. Elkészült termékei amellett, hogy a hagyományos rábaközi fazekasság motívumkincsét és formavilágát őrzik, a mindennapokban ma is jól használhatók. Régió: Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke Település: Csorna Az örökség jellege: kulturális örökség Az örökség szintje: megyerikum…

Rábaközi hímzésmotívumok 04. A XVII-XVIII. században egész Nyugat-Dunántúl népe kedvelte lepedőszéleinek, párnavégeinek, dísztörölközőinek hímzéssel való díszítését. Legtöbb hímzett lakástextília a Rábaközből való volt, ezért erről a vidékről nyerte elnevezését: Rábaközi varrottasok. Lakástextilek, párnák, terítők, falvédők, vetett ágyhoz díszlepedők. Az idők folyamán elkopott, elhasználódott varrottasokat Takács Nagy Ani népi iparművész dolgozta fel. Munkája révén ismét híres…

Csornai viselet 33. A csornai viselet a magyar népviseletek közül is kiemelkedik harmonikus forma- és színvilágával, díszítettségével. Az értékes, nemes anyagok (pl. selyem, aranyfonal) alkalmazása, a díszítő hímzések, csipkék, pókozások aprólékos művészi kidolgozása nagyon magas esztétikai értéket képvisel. A csornai viseletben minden életkornak, társadalmi helyzetnek, hétköznapi és ünnepi alkalomnak kialakultak a hagyományos viseleti változatai, így…