Bejegyzések címkézve ‘kulturális örökség’
Halászi Lovasbandérium és a Búcsúi “Csingis Lovas” szokás
Halászi Lovasbandérium és a Búcsúi “Csingis Lovas” szokás 92. Halászi lovasbandérium A bandérium eredete a középkorba vezethető vissza, amikor a mezővárosi ranghoz és kötelezettségekhez tartozott a bandérium kiállítása. A történelem folyamán szerepet kaptak a haza védelmében, s a helyi közösség szerves és fontos részét képezték. Az 1848-49 -es szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából indult meg…
BővebbenGrózer Csaba Íjkészítő mester termékei
Grózer Csaba Íjkészítő mester termékei 27. Grózer Csaba több évtizedes kutatásai alapján rekonstruálja és gyártja az íjakat, termékei az egész világon ismertek. Célja a magyar íjászmúlt világszerte történő megismertetése. Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz Település: Feketeerdő Az örökség jellege: kulturális örökség Az örökség szintje: megyerikum Örökségbevétel időpontja:
BővebbenSós Antal Kecskedudás
Sós Antal, Kecskedudás 89. 1896-ban a csallóközi Nagyszarván született Sós Antal, aki dudásként országosan ismertté vált. 1974-ben megkapta a Népművészet Mestere díjat. Játszott Kodály Zoltánnak a győri rádióban, és a Magyar Televízió „Röpülj páva” című vetélkedőjében is fellépett. Sós Antal pásztorkultúrájának része nem csak a hangszer készítése és használata volt, hanem a díszítőművészet is. Ő…
BővebbenKont-fa
Kont-fa (szürke nyár, Hédervár) 45. A hédervári kastélytól mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa. Az emlékhelyhez vezető gyalogút a patak mellett halad el, szép fehér nyírfák szegélyezik. Héderváry (Kont) II. István Horváty János mocsai bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt, a hatalmas nyárfa alatt. 1911-ben a kései…
BővebbenA Mosonmagyaróvári 56-os Emlékpark – Gyásztér
A Mosonmagyaróvári 56-os Emlékpark – Gyásztér 64. A Gyásztér az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely. A monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő. Az emlékmű elkészülte előtt a téren kihelyezésre került egy harangláb és ötvennégy, névre faragott kopjafa Horváth…
BővebbenGradistyei Horvát Kultúrkör eseményei
Gradistyei Horvát Kultúrkör eseményei 86. Az Undon napjainkban is élő horvát nemzetiségi népszokások: Luca-nap, betlehemezés, vízkereszt, farsang, húsvét, a házasságkötéshez kapcsolódó népszokások, pünkösdölés, Borbála -árás, kópházi lakodalmas. A Borbála-járás Európában egyedülálló alakoskodó népszokás, csak Kimlén maradt fenn. Borbála december 3-án járja a falu utcáit, hogy egészséget és szerencsét vigyen a házak lakóinak. Borbála – aki…
BővebbenSarkady Sándor életműve
Sarkady Sándor életműve 76. Sarkady Sándor legfontosabb feladatának Sopron irodalmi életének felemelését tartotta. Gyermekköteteiből az ország sok óvodájában olvassák a verseket. 1976-ban megszerkesztette a Soproni Írók Antológiáját. Megyei és országos lapokban publikált, irodalmi pályázatok zsűrijében dolgozott, irodalomszervezőként tevékenykedett városunkban. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar nyugalmazott főiskolai docense, Sopron Kultúrájáért és Pro Urbe Sopron-díjas…
BővebbenA Soproni Borvidék
A Soproni Borvidék . A Soproni Borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartják számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúlnak az ország határain. A XIX. századtól poncichterek, a németajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A vidékre jellemző,…
BővebbenPoncichter Hagyományok
Poncichter Hagyományok 71. Sopron város szőlőtermelő lakossága a 18. század végére kezdte el megkülönböztetésül a „Wirtschaftsbürger” titulust használni, amikor jelentős betelepülések hatására megkétszereződött a város lakossága. A 19. század elejére kialakult a polgárjoggal és vagyonnal, elsősorban ingatlanokkal rendelkező szőlőműves réteg: a gazdapolgárság. A poncichter, vagy ponzichter elnevezés kötődik ehhez a réteghez, de nem egyenlő vele.…
BővebbenA soproni Testvériség Néptáncegyüttes
A soproni Testvériség Néptáncegyüttes 67. A nyugat-magyarországi németek Mosonmagyaróvártól a Fertő tó, Sopron és Kőszeghegyalján, a mai Burgenlandon át Rábafüzesig terjedő területre már a X. század utolsó évtizedeiben letelepedtek. A több mint ezer éve itt élő német népcsoport egyedi néptánc kultúráját őrzi 1963 óta a soproni Testvériség Néptáncegyüttes. Célja, hogy a néptánc koreográfiái által fellépésein…
Bővebben