Bejegyzések címkézve ‘kulturális örökség’
A legrégibb virágének
A legrégibb virágének 73. Az eddig ismert legrégebbi magyar virágének Sopronból származik. Sopron város jegyzője, Gugelweit János jegyezte fel 1490 körül, s egy számadáskönyv papírborításán maradt fenn. Ez az írás a magyar nyelvű szerelmi költészetünk első emléke. A virágének a következő: Virág, tudjad, tűled el kell mennem, És te éretted kell gyászba ölteznem A soproni…
BővebbenFlora Semproniensis
Flora Semproniensis 74. A Soproni Múzeum könyvtárának egyik legfontosabb dokumentuma egy kisméretű régi nyomtatvány, amely az első hazai tudományos igényű botanikai leírás, a Flora Semproniensis. A latin nyelven íródott botanikai kézirat Sopron és környékének virágos növényeit, növényvilágát mutatja be. Szerzői Loew Károly Frigyes botanikus, orvos és Deccard Kristóf János, aki teológiát és bölcsészetet hallgatott Wittenbergben.…
BővebbenHistorikus magángyűjtemények Sopronban
Historikus magángyűjtemények Sopronban 72. Sopron szabad királyi városban a műgyűjtés, elsősorban a régészeti emlékek és könyvek gyűjtése több évszázados múltra tekint vissza. A 19. század folyamán a haladó szellemű, múltjuk és a művészetek iránt fogékony polgárok már tudatosan is létrehoztak kisebb-nagyobb magángyűjteményeket. Fennmaradt, és ma is látogatható Sopronban két historizáló gyűjteményes lakás, melyet két, a…
BővebbenA selmeci diákhagyományok
A selmeci diákhagyományok 69. A hagyományok eredete a Selmecbányán 1735-ben alapított Bányászati Tanintézet, később Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói önszerveződéseihez kötődik. A hagyományokat az önként szerveződött diákcsoportok ápolták, melyekből 1899-ben egységes Ifjúsági Kör alakult. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. A hagyományok tovább éltek. Az egyenruha viselet, a szigorú…
BővebbenNagycenki Római Katolikus Temető
Nagycenki Római Katolikus Temető 06. A nagycenki római katolikus temető páratlan értéket képvisel a falusi temetők között, mert egy kiemelkedő magyar főúri família, a Sárvár – felsővidéki gróf Széchényi család temetkezési helye. Itt található a gróf Széchényi Ferenc által építtetett családi mauzóleum, ahol a Széchényi-család tagjai nyugszanak, köztük a legnagyobb magyar gróf, Széchenyi István. Különleges…
BővebbenA Páneurópai Piknik
A Páneurópai Piknik 77. Az 1980-as évek második felére a Szovjetunió, az egykor világuralomra törő birodalom elmaradt a fegyverkezési versenyben. Ilyen körülmények között Moszkva számára egyre nehezebbé vált a csatlós államok megtartása. Az egymást erősítő események hirtelen felgyorsultak, és a néhány évvel korábban még elképzelhetetlen vívmányok eredményei mutatkoztak 1989 nyarán az osztrák-magyar határtérségben. A berlini…
BővebbenA soproni hűség-gondolat
A soproni hűség-gondolat 70. 1277-ben IV. László a II. Ottokár cseh királlyal folytatott háborújában tanúsított hűségükért cserébe a város polgárainak szabad királyi városi kiváltságot adományozott. Az adományozás köré szövődött történet szerint a soproniak annak ellenére nyitották meg kapuikat a magyar uralkodó előtt, hogy Ottokár az előkelő polgárok gyermekeit túszként fogva tartotta. Az egykorú oklevelekből a…
BővebbenSzéchenyi István szellemi hagyatéka
Széchenyi István szellemi hagyatéka 02. Gróf Széchenyi István (1791- 1860) szellemi hagyatékának nem lehet egyetlen földrajzi vagy intézményi helyet megjelölni. Az egész Kárpát-medencében, sőt még azon is túl fellelhetőek Széchenyi István tevékenységének, hagyatékának eredményei és bizonyítékai. Kétségtelen, hogy ezek között Nagycenk különlegesen fontos helyet tölt be, mert többek között itt, a Mauzóleumban található a legfontosabb…
BővebbenRugli Dezső tégla- és cserépmúzeuma
Rugli Dezső tégla- és cserépmúzeuma 38. 1970 óta tart a szenvedélyes gyűjtőmunka, melynek eredményeképpen több mint 5000 db égetett agyagáru került a múzeumba. Rugli Dezső saját szanyi házában alakította ki a gyűjteményt. A megye összes téglaégetőjéből származó termék megtalálható nála. Római kori téglái a Nemzeti Múzeum által nyilvántartottak. Régió: Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke…
BővebbenHany Istók legendája
Hany Istók legendája 54. A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve Hanynak nevez. 1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság lidércfényes lápi világából. Nyolc-tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és kéz- és lábujjai között úszóhártya feszült. Kapuvár város érdekessége, hogy a kereszteltek anyakönyve harmadik kötetének feljegyzése…
Bővebben