Bejegyzések címkézve ‘megyerikum’
A Mosonmagyaróvári 56-os Emlékpark – Gyásztér
A Mosonmagyaróvári 56-os Emlékpark – Gyásztér 64. A Gyásztér az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely. A monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő. Az emlékmű elkészülte előtt a téren kihelyezésre került egy harangláb és ötvennégy, névre faragott kopjafa Horváth…
BővebbenRajkai Nagy Zsilip
Rajkai Nagy Zsilip 99. A rajkai vízbeeresztő zsilip a Mosoni-Duna felső végén épült 1905-1908 között. Feladata szabályozni a Nagy-Dunából a Mosoni-Dunába áramló vízmennyiséget. 2015-ben a zsilip egy hallépcsőrendszerként is funkcionáló új csatorna építésével összeköttetésbe került a Mosoni-Duna hullámtéri szakaszával, a szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszer felső szakaszával, valamint a Jónási Duna-ággal. Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz Település: Rajka…
BővebbenAlbertkázmérpusztai Szent István Kegytemplom
Albertkázmérpusztai Szent István Kegytemplom 87. 1895-től a magyaróvári nagybirtok tulajdonosa Frigyes főherceg lett. Az ő vezetése alatt épült fel Albertkázmérpuszta egyik leglátványosabb ékköve is. 1897-ben ugyanis az addigi nyolc lány után a hercegi családnak kilencedik utódként fia született. A szülők abbéli örömükből, hogy férfiágon is tovább örökíthető a birtok, rögtön emléket is állíttattak a kis…
BővebbenHédervári Boldogasszony Kápolna és Árpád-fa
Hédervári Boldogasszony Kápolna és Árpád-fa 44. A hédervári Nagyboldogasszony-kápolna és a kápolnakertben álló úgynevezett “Árpád-fa” megyei és országos szinten is egyedülálló. Az Árpád-fa azért, mivel Magyarország legidősebb kocsányos tölgye, a késő román – kora gót kápolna pedig azért, mert az oldalhajójában található a lorettói kápolna és fekete Madonna-szobor, a mai Magyarország területén található legkorábbi lorettói…
BővebbenSarlós Boldogasszony Kápolna
Sarlós Boldogasszony Kápolna 36. Több legenda meséli el a a máriakálnoki ártérben épült kápolna történetét. A kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor csak megpörkölődött. A mai középtornyos egyhajós épület 1874-ben készült a román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Jellegzetes…
BővebbenMosonmagyaróvár épített öröksége
Mosonmagyaróvár épített öröksége 46. A Mosonmagyaróvár XIII-XX. század között emelt épületei, emlékművei olyan örökséget képviselnek, amelyek nemcsak a város, hanem a magyar és az egyetemes kultúra részei is. A gazdag emlékanyagból nyolc épület, illetve emlékmű került kiválasztásra, amelyek történetük, építészettörténeti jelentőségük, művészi kvalitásuk, városképi jelentőségük révén méltán reprezentálják Mosonmagyaróvár épített kulturális örökségét. Az egyes emlékek…
BővebbenGradistyei Horvát Kultúrkör eseményei
Gradistyei Horvát Kultúrkör eseményei 86. Az Undon napjainkban is élő horvát nemzetiségi népszokások: Luca-nap, betlehemezés, vízkereszt, farsang, húsvét, a házasságkötéshez kapcsolódó népszokások, pünkösdölés, Borbála -árás, kópházi lakodalmas. A Borbála-járás Európában egyedülálló alakoskodó népszokás, csak Kimlén maradt fenn. Borbála december 3-án járja a falu utcáit, hogy egészséget és szerencsét vigyen a házak lakóinak. Borbála – aki…
BővebbenSarkady Sándor életműve
Sarkady Sándor életműve 76. Sarkady Sándor legfontosabb feladatának Sopron irodalmi életének felemelését tartotta. Gyermekköteteiből az ország sok óvodájában olvassák a verseket. 1976-ban megszerkesztette a Soproni Írók Antológiáját. Megyei és országos lapokban publikált, irodalmi pályázatok zsűrijében dolgozott, irodalomszervezőként tevékenykedett városunkban. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar nyugalmazott főiskolai docense, Sopron Kultúrájáért és Pro Urbe Sopron-díjas…
BővebbenPoncichter Hagyományok
Poncichter Hagyományok 71. Sopron város szőlőtermelő lakossága a 18. század végére kezdte el megkülönböztetésül a „Wirtschaftsbürger” titulust használni, amikor jelentős betelepülések hatására megkétszereződött a város lakossága. A 19. század elejére kialakult a polgárjoggal és vagyonnal, elsősorban ingatlanokkal rendelkező szőlőműves réteg: a gazdapolgárság. A poncichter, vagy ponzichter elnevezés kötődik ehhez a réteghez, de nem egyenlő vele.…
BővebbenA soproni Testvériség Néptáncegyüttes
A soproni Testvériség Néptáncegyüttes 67. A nyugat-magyarországi németek Mosonmagyaróvártól a Fertő tó, Sopron és Kőszeghegyalján, a mai Burgenlandon át Rábafüzesig terjedő területre már a X. század utolsó évtizedeiben letelepedtek. A több mint ezer éve itt élő német népcsoport egyedi néptánc kultúráját őrzi 1963 óta a soproni Testvériség Néptáncegyüttes. Célja, hogy a néptánc koreográfiái által fellépésein…
Bővebben