Szigetközi friss víz 49. A tiszta és természetes ivóvíz megfelelően és folyamatosan képes biztosítani az ásványi anyagok harmóniáját az emberi test számára. A Szigetközi Friss Víz természetesen tiszta, prémium minőségű palackozott víz, melyet a Szigetközben található Feketeerdő természetvédelmi területen található forrásból nyernek 80-130 méter mélyről. A kivételes minőségű vizet kezelés nélkül, természetes formájában palackozzák, így…

Bővebben

A szigetközi ecetes hal 81. Ez az étel kifejezetten a Szigetközben honos, bár készítik a Kisalföld Rába, Rábca környéki településein is. Ahány szakács, annyi kis eltérés, így nincsen két egyforma íz Rajka és Vének között sem. A szigetközi eceteshal titka, hogy a frissen rántott halszeleteket még melegen teszik az ecetes pácba friss hagymakarika rétegek közé.…

Bővebben

Lipóti parasztkenyér 50. A hagyományt őrző technikával, kézzel készült kenyér elkészítése során az összetevők tökéletes kombinációjával nyert kovász 5 órán át érik, a tészta dagasztása, formázása, kelesztése és sütése további 3 óra munkát igényel. A hosszú, áldozatos munka eredményeként lesz kiváló minőségű a Lipóti Pékség védjegyeként elhíresült Lipóti házi parasztkenyér. Egyedisége a nagyanyáink által sütött…

Bővebben

Somorjai mákos rétes 88. A paraszti világra nem volt jellemző a sütemények fogyasztása. Jeles ünnepek, valamint családi események fénypontja a rétes elkészítése volt. A somorjai mákos rétes különlegessége – a formáján és a töltelék elhelyezésén kívül – abban rejlik, hogy nem sütőben, hanem vaslábasban, zsírban sütik ki. A Jánossomorjai Tökfesztivál keretében többször bemutatták az elkészítés…

Bővebben

Az Óvári sajtok 47. Az óvári sajtüzem helyének kiválasztását 1905-ben két fontos tényező befolyásolta: a kiváló minőségű tej előállítására alkalmas természeti környezet, és az a szakmai háttér, melyet az óvári agráregyetem biztosított. A rendszerváltást követően az Óvári Tejüzem tulajdonának a többségét a tejtermelő gazdaságok szerezték meg. Az Óvártej sajtokat ma már országszerte és külföldön is…

Bővebben

Kolbászvariációk és a Darnói disznótoros 93. A Darnó Hús tradiconális termékeinek ízharmóniája a hagyományos magyar alapfűszereknek köszönhető. Sem érlelésgyorsítót, sem pedig adalékanyagot nem tartalmaz. A füstölést bükkfával végzik, majd az érlelőkamrában történő utóérést követően lesz kész a termék. 2016-ban a kolbászvariációk termékcsalád Magyar Termék Nagydíjban is részesült. Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz Település: Darnózseli Az örökség…

Bővebben

Rábaközi perec 34. A Rábaköz híres étele a rábaközi perec, ami több mint 200 éves múlttal büszkélkedhet. A pereckészítés hagyománya német közvetítéssel került Magyarországra (a Rábaközbe). Helybéli asszonyok fejlesztették tovább, s lett belőle a vidék különleges süteménye. Ünnepi alkalmakhoz köthető a készítése, ajándékozása, mint például lakodalom, keresztelő, búcsú, húsvét. A receptje titkos, esetleg anyáról lányra,…

Bővebben

Kapuvári böllérmáj 82. Kapuvár gasztronómiai védjegyének számít az évtizedek óta népszerű böllérmáj. Az étel napjainkban is fellelhető a helyi vendéglők kínálatában, elkészítésének – már nyilvános – titkait az egykori Gulyás vendéglő munkatársai viszik tovább. A böllérmáj „kitalálója” a Gulyás étterem neves főnöke, Orbán József volt. Az ételkülönlegesség hírét évről évre különböző programokon élteti a város.…

Bővebben

Pannonhalmi pálinkák 48. Az 1800-as évek elejétől a mai Pannonhalmi borvidék területén Szent Mihály napjától pünkösdig pálinka égetést engedélyezett a méltóságos Szent-Mártonyi uraság a jobbágyoknak. A szentmártoni, ravazdi, tényői, kajári, nyalkai főzdék alapanyaga elsősorban törköly, söprü, bor, gyümölcs, burgonya és gabona volt. 1917-ben a térségben önállóan működő kisebb főzdék összefogása a Pannonhalma Borvidék Gyümölcsértékesítő és…

Bővebben

Pannonhalmi borvidék . Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A Bakony legészakibb nyúlványain a Pannohalmi-dombság három vonulatának délkeleti és délnyugati lejtőin a római kor óta termesztenek szőlőt. A vidék története, társadalmi és gazdasági fejlődése jelentősen összefüggött a szőlőtermeléssel, a szőlőkultúrával. Ezt erősítette meg Pannónia Szent Hegyén a Géza…

Bővebben