Bejegyzések címkézve ‘megyerikum’
Sarlós Boldogasszony templom Kópháza
Sarlós Boldogasszony templom Kópháza 35. A búcsújáró templom a Mária Út M65 és M05 jelzett útvonala mentén helyezkedik el Kópházán. Fő nevezetessége a mai Magyarország területén az egyetlen lorettoi Fekete Madonna. Nádasdy Ferenc leányának, Nádasdy Eleonórának az emlékére épült kápolnához egy nagyon szép legenda fűződik. Eleonóra egy ízben súlyos betegségében fogadalmat tett, hogy amennyiben felépül…
BővebbenSopron zsidó imaházai
Sopron zsidó imaházai 75. A soproni zsidóság történetének emlékei a zsinagógák. Az Ó-Zsinagógát 1300 körül építették kora gótikus stílusban. Középpontjában ott a férfizsinagóga vagy tóraterem. A tóraterembe nők csak házasságkötésük alkalmával léphettek. Egyébként a külön bejárattal ellátott asszonyzsinagógából követhették a férfiak termében zajló eseményeket. A zsinagóga harmadik fontos része a rituális fürdő. A zsinagóga a…
BővebbenSopron belvárosa és a Tűztorony
Sopron belvárosa és a Tűztorony 65. Sopron: egy szó, egy fogalom, egy város. Egy hely, amit mindenkinek látnia kell, egy város, amelynek hangulatát át kell élni, egy fogalom, amelyet akkor ismerhet meg igazán, ha meglátogatja. Sopron belvárosa a kultúra és a történelem kedvelőit több száz műemlékkel csalogatja. Fontos bortermelő vidék központja a város, amely a…
BővebbenSzéchenyi István szellemi hagyatéka
Széchenyi István szellemi hagyatéka 02. Gróf Széchenyi István (1791- 1860) szellemi hagyatékának nem lehet egyetlen földrajzi vagy intézményi helyet megjelölni. Az egész Kárpát-medencében, sőt még azon is túl fellelhetőek Széchenyi István tevékenységének, hagyatékának eredményei és bizonyítékai. Kétségtelen, hogy ezek között Nagycenk különlegesen fontos helyet tölt be, mert többek között itt, a Mauzóleumban található a legfontosabb…
BővebbenFertő / Neusiedlersee kultúrtáj
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj . A Fertő tó magyar-osztrák oldali területének természeti és kultúrtörténeti értékeit az UNESCO 2001. évben világörökséggé nyilvánította. Közép-Európa harmadik legnagyobb tavának páratlan növény- és állatvilága, vízi- és sportélete változatos programokat kínál. A tavat övező településeket jól kiépített kerékpárúton érdemes felfedezni. A Fertő-Hanság és a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkok látogatói jelzett tanösvényeken…
BővebbenRábaközi perec
Rábaközi perec 34. A Rábaköz híres étele a rábaközi perec, ami több mint 200 éves múlttal büszkélkedhet. A pereckészítés hagyománya német közvetítéssel került Magyarországra (a Rábaközbe). Helybéli asszonyok fejlesztették tovább, s lett belőle a vidék különleges süteménye. Ünnepi alkalmakhoz köthető a készítése, ajándékozása, mint például lakodalom, keresztelő, búcsú, húsvét. A receptje titkos, esetleg anyáról lányra,…
BővebbenKapuvári böllérmáj
Kapuvári böllérmáj 82. Kapuvár gasztronómiai védjegyének számít az évtizedek óta népszerű böllérmáj. Az étel napjainkban is fellelhető a helyi vendéglők kínálatában, elkészítésének – már nyilvános – titkait az egykori Gulyás vendéglő munkatársai viszik tovább. A böllérmáj „kitalálója” a Gulyás étterem neves főnöke, Orbán József volt. Az ételkülönlegesség hírét évről évre különböző programokon élteti a város.…
BővebbenA Kapuvári szénsavhó fürdő
A Kapuvári szénsavhó fürdő 55. A „Kapuvári csoda” elnevezést egy grazi újságíró adta a Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház Belgyógyászati és Angiológiai Osztályán tett látogatása alkalmából annak a különleges gyógykezelési rendszernek, amely a perifériás érbetegségben szenvedő személyek gyógyítására szolgál. Ennek gyógyhatását dr. Megyesi Scwartz Pál ismerte fel, aki 1935-től körzeti orvos volt Mihályiban. A terápia alapját…
BővebbenA Veres János-féle tű
A Veres János-féle tű 57. A tüdőgümőkór igen gyakori betegség volt hazánkban is. A betegség kezelésében gyakran alkalmazták a mellhártyák közötti tér csapolását, amely beavatkozás számos súlyos szövődmény kockázatával járt. Ezért Veres János egy kettős falú, egymáson csúszó, 8-15 cm hosszúságú, rugós szerkezettel működő tűt fejlesztett ki. A behelyezés alatt a tompa végű tű a…
BővebbenJobba tölgy
Jobba tölgy 66. A fa a helybeliek szerint Jobaháza egyik alapítójától kapta nevet, akit Jobba néven emlegetnek. A monda szerint kunyhóban lakott. Idővel házat épített, és amikor elkészült, örömében felkiáltott: Jobba haza! Ettől kezdve lett e település neve Jobba haza, vagyis Jobaháza. A fa e kedves hiedelemnek emléket állítva kapta a Jobba-tölgy nevet. Helyi védettség…
Bővebben