Juhászkampó

Juhászkampó 20. A Kárpát-medence híres használati tárgyi öröksége. Keményfa: som, vadkörte, vadalma, kökény, galagonya tövének elágazó ágából készítették. Nélkülözhetetlen eszköze a pásztornak. Használták terelésre, a támadó kutyák elkergetésére és a beteg állatok kiemelésére a nyájból, továbbá erre támaszkodtak. A juhászkampó egy teljesen egyedi formájú, praktikus, szép, kézhez simuló, csak a Kárpát-medencére jellemző használati tárgy. Régió:…

Bővebben

Bogyoszlói fafaragók

Bogyoszlói fafaragók 19. Bogyoszlónak három országos hírű fafaragója volt. Kiss Ernő, a “Népművészet Mestere” cím birtokosa, aki a szobrairól, kisplasztikáiról híres, és az országban elsőként neki ítélték oda a legmagasabbnak számító mesteri címet. Áder István, Népi Iparművész, aki szintén szobrokat és faragott dobozokat készített. Munkáik a bogyoszlói Fafaragó Múzeumban (gyűjteményben) megtalálhatók. Pintér Jenő szintén a…

Bővebben

Bősárkányi gyékényfeldolgozás

Bősárkányi gyékényfeldolgozás 100. A bősárkányi gyékényezés kezdeteiről keveset tudunk, de az bizonyos, hogy az itt termő gyékény feldolgozásával már évszázadok óta készítettek a helybeliek saját szükségletre gyékényből készült használati tárgyakat. A gyékényfeldolgozáson belül megkülönböztetünk kétféle technikát: a gyékényszövést, illetve a gyékényfonást. A szövést szövőszéken végezték. Szövéssel készült termékeket tették az ablakba sötétítő gyanánt, vagy a…

Bővebben

Csornai népi fazekasság

Csornai népi fazekasság 30. Ángyán Csilla a „Népművészet Ifjú Mestere” munkássága során a rábaközi fazekas hagyományok megőrzésére, átmentésére törekszik. Elkészült termékei amellett, hogy a hagyományos rábaközi fazekasság motívumkincsét és formavilágát őrzik, a mindennapokban ma is jól használhatók. Régió: Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke Település: Csorna Az örökség jellege: kulturális örökség Az örökség szintje: megyerikum…

Bővebben

Rábaközi hímzésmotívumok

Rábaközi hímzésmotívumok 04. A XVII-XVIII. században egész Nyugat-Dunántúl népe kedvelte lepedőszéleinek, párnavégeinek, dísztörölközőinek hímzéssel való díszítését. Legtöbb hímzett lakástextília a Rábaközből való volt, ezért erről a vidékről nyerte elnevezését: Rábaközi varrottasok. Lakástextilek, párnák, terítők, falvédők, vetett ágyhoz díszlepedők. Az idők folyamán elkopott, elhasználódott varrottasokat Takács Nagy Ani népi iparművész dolgozta fel. Munkája révén ismét híres…

Bővebben

Csornai viselet

Csornai viselet 33. A csornai viselet a magyar népviseletek közül is kiemelkedik harmonikus forma- és színvilágával, díszítettségével. Az értékes, nemes anyagok (pl. selyem, aranyfonal) alkalmazása, a díszítő hímzések, csipkék, pókozások aprólékos művészi kidolgozása nagyon magas esztétikai értéket képvisel. A csornai viseletben minden életkornak, társadalmi helyzetnek, hétköznapi és ünnepi alkalomnak kialakultak a hagyományos viseleti változatai, így…

Bővebben

Pannonhalmi borvidék

Pannonhalmi borvidék . Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A Bakony legészakibb nyúlványain a Pannohalmi-dombság három vonulatának délkeleti és délnyugati lejtőin a római kor óta termesztenek szőlőt. A vidék története, társadalmi és gazdasági fejlődése jelentősen összefüggött a szőlőtermeléssel, a szőlőkultúrával. Ezt erősítette meg Pannónia Szent Hegyén a Géza…

Bővebben

Dely Mári balladája

Dely Mári balladája 52. A népballada Dely Mári felpéci leányról szól, amely még ma is felkelti a hallgatóság érdeklődését. A ballada, mint műfaj, jobbára megtörtént esemény alapján keletkezett, és több változatban terjedt el. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna 21 variánsát találta meg (Rábaközben, Szigetközben, Sokoróalján, sőt még Csilizközben is). Rálelt a balladaszöveg népköltészeti előképére is, amely Kiss…

Bővebben

Kajárpéci Vízirevü

Kajárpéci Vízirevü 95. Kajárpéc egy különleges hely. Ha az ember öt percig nem figyel oda, máris kinő a földből egy önszerveződő, civil, kulturális csoport. Így történt ez a Kajárpéci Vízirevüvel is valamikor 2001 nyarán, a Bakonyalji Vigasságok alkalmával. Eső után egyszerűen csak kinőtt a földből, aztán úgy maradt. Valami lehet a földben errefelé… A névválasztást…

Bővebben

A vörös barátok mondája

A vörös barátok mondája 41. A megye több településén ismerik, és még ma is őrzik az idős korosztály tagjai a vörös barátok, azaz templomos lovagok mondáját. A legtöbb helyen hajdani várukra, alagútjaikra, illetve elrejtett kincseikre emlékeznek. A vörös barátok mondája a megye történeti mondái közül a leggyakoribb, sok megyei településen ma is él, nem egyetlen…

Bővebben