Megyerikumok Győr-Moson-Sopron vármegyéből

A soproni zsidóság történetének emlékei a zsinagógák. Az Ó-Zsinagógát 1300 körül építették kora gótikus stílusban. Középpontjában ott a férfizsinagóga vagy tóraterem. A tóraterembe nők csak házasságkötésük alkalmával léphettek. Egyébként a külön bejárattal ellátott asszonyzsinagógából követhették a férfiak termében zajló eseményeket. A zsinagóga harmadik fontos része a rituális fürdő. A zsinagóga a zsidók 1526-os kiűzése után elvesztette szerepét, elé lakóházat emeltek. Az 1960-as évek végén került sor az épület feltárására, műemléki helyreállítására. Ma múzeumként látogatható. A neológ zsinagógát a Templom utcában Schármár János tervei alapján építették neoreneszánsz stílusban 1874-ben. Első és utolsó rabbija dr. Pollák Miksa volt, aki történészként megírta a soproni zsidóság történetét. A zsinagóga épületét 1945-ben bombatalálat érte, ezért maradványait lebontották. A Papréti historizáló stílusú ortodox zsinagógát Schiller János tervei alapján 1891-ben építették fel. Palafedésű, kontyolt nyeregtetős főépületből és a lépcsőház-előcsarnok tömbből áll.