A Soproni Borvidék
.
A Soproni Borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartják számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúlnak az ország határain. A XIX. századtól poncichterek, a németajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A vidékre jellemző, hogy a pincéket nem a szőlőhegyekbe, hanem a városba, saját házaik alá építették. Ez akkoriban nem csak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet is jelentett a termelőknek. A borvidék legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon, lankákon napjainkban mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magába.
A Soproni Borvidéken a kékszőlő, főleg a kékfrankos termelése kiemelkedő, de jelentősek még a zweigelt, a cabernet sauvignon, a merlot és a pinot noir ültetvények is. A fehérborfajták közül a zöld veltelini, a chardonnay, a tramini, a zenit, a sauvignon blanc és a korai piros veltelini emelhető ki. A borvidék érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű édes borok előállításának is kedvez. Ezek a borok nem új keletűek a vidéken, jelenlétük 1524-re vezethető vissza.
Régió: Sopron és Fertő-táj
Település:
Az örökség jellege: kulturális örökség
Az örökség szintje: Kiemelkedő Nemzeti Érték
Örökségbevétel időpontja: