Megyerikumok Győr-Moson-Sopron vármegyéből

Az 1980-as évek második felére a Szovjetunió, az egykor világuralomra törő birodalom elmaradt a fegyverkezési versenyben. Ilyen körülmények között Moszkva számára egyre nehezebbé vált a csatlós államok megtartása. Az egymást erősítő események hirtelen felgyorsultak, és a néhány évvel korábban még elképzelhetetlen vívmányok eredményei mutatkoztak 1989 nyarán az osztrák-magyar határtérségben. A berlini kommunista vezetés tehetetlenül figyelte, hogy keletnémetek egyre nagyobb tömege menekül végleg a kilátástalanságból. Céljuk a Német Szövetségi Köztársaságba történő áttelepülés volt. Számukra a legalkalmasabbnak az látszott, hogy Magyarországon keresztül hagyják hátuk mögött a szocialista rendszert. Ebben a helyzetben nyert különleges értelmet az a kezdeményezés, amely az osztrák-magyar határt szemelte ki egy európai egységünnep színhelyéül. Ez az ünnep lett a Páneurópai Piknik. A piknik védnökeinek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel. A hivatalos programkezdés előtt az eseményt hírül vett NDK-s menekültek jelentek meg a helyszínen, majd áttörtek a határon. A feletteseik által magukra hagyott magyar határőrök nem akadályozták meg a szökést, amely így a német egyesülés első igazán látványos akciójává vált. A határáttörés elvezetett a keletnémet diktatúra fellazításán keresztül a német újraegyesítéshez, ez pedig Európa újraegyesülését is jelentette. Kohl kancellár ezt a következőképpen köszönte meg: „A falból Magyarország verte ki az első követ.” A Páneurópai Piknik is korszakhatárt jelöl. A „vasfüggöny” áttörésével egész Európa, sőt a világ vett szimbolikusan búcsút a kettéosztottságtól és a sztálini típusú diktatúrák regnálásától.