Megyerikumok Győr-Moson-Sopron vármegyéből

A kónyi verbunk a kisalföldi körverbunk egy típusa. Elválaszthatatlan volt a falurészek szerint szerveződő legénytársaságoktól: tanulása, gyakorlása, előadása egyaránt legénycéhek keretein belül folyt a múlt században. A legénytársaságok összetartozását megerősítő gyakorlat volt a verbunk gyakorlása. A kónyi verbunk szigorúan szabályozott felépítéssel és egységes előadásmóddal rendelkezik, előadásának legfőbb napja szeptember. 29., Szent Mihály napja, a kónyi búcsú ünnepe volt. A kónyi verbunkról elsőként Réthei Prikkel Marián tesz említést 1924-ben, búcsúi bemutató táncként hivatkozik rá. Híres magyar néptánc- és  népművészetkutatónk és gyűjtőnk, Martin György 1983-ban foglalkozik részletesen Kóny híres táncával. A kónyi verbunk színpadi változata az 1920-as években indult országjáró útjára, helyi legények Győrben, Balatonfüreden is bemutatták táncukat. A második világháború és az azt követően formálódó rendszer, társadalmi berendezkedés következtében a verbunkos gyakorlat leegyszerűsített formában létezett, 1954-ben Gábor Anna a Népművészeti Intézet munkatársa készített róla viedófilmet. A verbunk fiatalabb generáció tagjainak részére történő átadása ekkor sem maradt abba, az ötvenes években nemcsak falun belül, de a járási kultúrversenyen is szerepelt. A kónyi verbunk ezt követően sem tűnt el a falu közéletéből, újabb lendületet a kilencvenes években vett. A verbunkot ma is járják, tanítják, minden kónyi fiatal és idősebb férfi járta valamikor a kónyi verbunkot.