Böngészet Sopron Megye Ismeretéhez

115.

A monumentális, magyar-latin-német nyelvű, kéziratos mű, melynek eredetijét a Prépostsági Levéltár őrzi, az egykori Sopron vármegye szinte valamennyi, kisebb-nagyobb településének történetét magában foglalja, ami szám szerint 237-et jelent (köztük számos ma már Ausztria része, legtöbbjük akkor is német falu, melyet Drinóczy jelez), nem számolván a függelékben szereplő mintegy 60 kiegészítést és a megemlített várakat.

Leírásában elsősorban a történeti tényekre – alapításra, birtokos urakra a múltban és jelenben, esetleges elnéptelenedésre, újraépítésre, fejlődésre és átalakulásra – reflektál. Évek szerinti lebontásban közöl minden hiteles és elérhető történeti tényt: birtokosváltásokat, oklevelek, folyamodványok, engedélyek, kiváltságok kiállításának idejét. Külön kitér azokra a településekre, melyek idővel új nevet kaptak, esetleg tűzvész, járvány, vagy hadakozás semmisített meg, sőt függelékében magáról a Fertő keletkezéséről – tudományos-történeti és a népi hiedelem által megkomponált formában – valamint az általa elöntött falvak történetéről is beszél.

Megismerhetjük a Sopron vármegyében akkor fekvő gyárakat, kisebb, elsősorban helybeli termelésre alapozó üzemeket és az itt folyt élénk kereskedelmet. Páratlan tanúságtételt olvashatunk a Fertő akkori állapotán túl, a Hany korabeli, ma már kiveszett felépítéséről is, érintve az ott folytatott gazdálkodás és mindennapi élet mikéntjét, sőt a Rábaközben jól ismert hanyi vad gyermek, Istók legendáját is.

Jószágkormányzóként és a gazdálkodás kiváló ismerőjeként, Drinóczy egyesével jegyzi le még a Sopron környékén megtermelt szőlőfajtákat és az azokból készült borok minőségét-mennyiségét is. Települések szerinti lebontásban olvashatunk többek között a lakosság számáról, a helyben élő mesteremberek foglalkozásáról, a nép vallási-etnikai összetételéről, az általa hordott férfi s női viseletről, egymással való villongásairól, vagy éppen ügyes-bajos dolgairól.

A településeken található, kiemelkedő jelentőségű templomokat, egyházi vagy világi jellegű emlékműveket, szobrokat is bemutatja, mindezt úgy, hogy legtöbbször építésük, felállításuk idejét, szobrok, emlékművek esetében pedig a talapzat feliratát is közli. Külön fejezetet szentel a helybeli tisztviselőknek (múltban és jelenben egyaránt), sőt a kutatóknak, tudósoknak, császári-királyi kegyelteknek is, ismertetve műveik címét, nagy cselekedeteik, felajánlásaik mikéntjét. Munkájában kitér Sopron vármegye korábbi közigazgatási rendszerének (gyűlések, tisztviselők, karok és rendek) és egyházszervezetének (valamennyi ismert püspök neve, esperességek, szerzetesek száma és rendházaik helye) leírására is, felekezetek szerinti lebontásban, az adatokat táblázatban összesítve.

Régió: Rábaköz – Csorna és Kapuvár környéke

Település: Csorna

Az örökség jellege: kulturális örökség

Az örökség szintje: megyerikum

Örökségbevétel időpontja: 2022. szeptember 16.