Megyerikumok Győr-Moson-Sopron vármegyéből

A vár neve először III. István 1162-ben kelt oklevelében található meg. Egy 1587-ben készült összeírás a lakóhelyiségein kívül számos gazdasági célú tárházat sorol fel, ami arra vall, hogy nem csak katonai, hanem gazdasági központ szerepét is betöltötte. Ide gyűjtötték a várhoz tartozó falvak beszolgáltatott terményeit, a majorok gabonáját és a szentmiklósi szőlők borát. A vár körül kialakult katonatelep a 16. század közepén mezőváros volt. Az 1680-as évekből többé-kevésbé pontos ábrázolások maradtak fenn a várról. A kétszintes, tornyos várépületet téglafal vette körül, négy sarkán ó-olasz rendszerű bástyákkal. A felvonóhíddal ellátott kaput, amelyet ék alakú pajzs védett, cölöphídon lehetett megközelíteni. A 80-90 méter széles várárkot veszély esetén a Kis-Rábából árasztották el vízzel. 1957 és 1960 között került sor a kastély felújítására, amely jelentős átépítéssel járt. Értékes, 19. századi részleteit nem állították vissza. Kapu vára, a város parkokkal övezett központi épülete, melyben a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.