Halászi Lovasbandérium és a Búcsúi "Csingis Lovas" szokás
92.
Halászi lovasbandérium
A bandérium eredete a középkorba vezethető vissza, amikor a mezővárosi ranghoz és kötelezettségekhez tartozott a bandérium kiállítása. A történelem folyamán szerepet kaptak a haza védelmében, s a helyi közösség szerves és fontos részét képezték. Az 1848-49 -es szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából indult meg a bandérium újraalakulása, 1999-ben pedig már 13 fővel és az eredeti alapján elkészített ruházattal állt fel a Halászi Lovasbandérium. Március 15-én, búcsúkor, a Bertóké Napokon, lovastalálkozókon, vendégek fogadásakor és más ünnepi eseményeken is fontos szerepet töltenek be.
„Csingis lovas” szokás Halásziban
A szokás eredete Szent Márton védőszent tiszteletén alapszik. Feljegyzések szerint a középkorban olyan nagy volt Szent Márton kultusza, hogy emlékére Európa városaiban díszes lovas felvonulásokat tartottak. Halászi mezőváros 1500-ból való pecsétjén is Szent Márton lovas ábrázolása látható.
Régi szokás szerint egy-egy kocsma legénysége két pár lovas fogatot állított ki, a lovakat és a kocsit feldíszítették a kialakult rend szerint, és a búcsúi ünnepi szentmise után végighajtottak a falun. A kocsikon cigánybanda zenélt. A hagyományt az idők folyamán a mindenkori „első legények” és segítőik, az „első leányok” tartották életben kisebb kihagyásokkal (háborús időszak).
Régió: Mosonmagyaróvár és Szigetköz
Település: Halászi
Az örökség jellege: kulturális örökség
Az örökség szintje: megyerikum
Örökségbevétel időpontja: