Megyerikumok Győr-Moson-Sopron vármegyéből

A mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyártás szétválaszthatatlanul összefonódott a Kühne névvel. A gyár története azonban némileg korábban kezdődött. 1856-ban Wilhelm Henrik Pabst a Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet igazgatója vejével, Krauss Frigyessel egy vállalkozást hozott létre, hogy növendékei számára népszerűsítette a különböző, bel- és külföldi mezőgazdasági gépeket. A Helytartótanács 1857-ben kiadott gyárnoki engedélyével létrehozott manufakturális kisüzemben 25 fő munkás foglalkozott mezőgazdasági gépek és eszközök (ekék, boronák, kapálógépek és kukoricamorzsolók) előállításával. 1863-ban Kühne Ede (1839-1903) megvásárolták a Pabst-Krauss műveket. Kühne felismerte, hogy csak akkor lehet a külfölddel versenyképes, ha saját fejlesztésű gépekkel jelentkezik, amelyek tömeges előállítására rendezkedik be: az 1865-ben már gyártották a háromsoros vetőeke, a négysoros mosoni dobvetőgép, különböző sorvetőgépek, és saját rendszerű kanalas vetőgép. A gyár folyamatosan fejlődött, terjeszkedett: előbb 300 majd 600 munkást foglalkoztatva. Széles gyártmányválasztékkal lépett piacra: szerepeltek benne szőlőművelő- és váltva forgató ekék, magtisztító gépek, műtrágyaszórók, ültető-, arató- és betakarító-, valamint cséplőgépek, továbbá lóval hajtott járgányok, takarmányelőkészítők, takarmánykamrák, tejgazdasági gépek, gőzgépek és szivattyúk. Gyártmányai sok bel- és külföldi kiállításon nyertek érmeket és díjakat. A családi vállalkozást Kühne Károly (1869-1912), majd Kühne Lóránt (1886-1963) vitte tovább. A termékszortiment tovább bővült: 1941-ben ekék, kultivátorok, boronák, réthasogató, hengerek, kapáló, vetőgépek, műtrágyaszórógépek, fűkaszálógép, aratógépek, szénagereblyék, benzinmotorok, rosták, csigatriör, konkolyválasztógépek, szecskavágók, tengeriszártépőgépek, répavágók, kukoricamorzsolók, darálógépek, kalapácsmalom, füllesztők, burgonyaosztályozó, burgonyazúzó, gyökmosógépek, takarmánykamra-berendezések, szőlőzúzók, szőlőprések, csávázógép, valamint répa- és burgonyapermetezőgép szerepeltek a listán. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban az 1948-as államosítást követően megszűnt a radiátor-, kazán- és kerékpárgyártás és új mezőgazdasági gépek jelentették a gyár profilját. A régi hagyományos kisüzemi gépek mellett megkezdődött a traktorvontatású talajművelő, vető- és műtrágyaszóró gépek, aratógépek, kazalozók, járvasilózó, kukorica betakarítógépek gyártása. 1966-tól a termelés szerkezete a nagyberendezések irányába tolódott. A 70-es években a gyártmányválaszték kiegészült takarmánykeverő, gyorsszárító, feldolgozó és pogácsázó berendezésekkel. A KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár 1978-tól a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz került. A profiltisztítást követően különféle licencek felhasználásával nagyteljesítményű, korszerű ekéket, tárcsákat, kukorica- és gabonavető gépeket fejlesztettek ki. A baromfitartás berendezéseit gyártották tovább nagy sorozatban. A gyár 1990-től ismét önállóvá vált és KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár néven szerepel a hazai gépipari vállalatok sorában.