Megyerikumok Győr-Moson-Sopron vármegyéből

Mitől is olyan különleges a győri erődítmény, hogy lajstromba vegyék a szakértők? A kutatások azt látszanak alátámasztani, hogy a település komolyabb harcászati jelentőséget csak a tatárjárás után, az 1271-es kiváltságlevél kibocsátását követően nyert el. A vár igen komoly megerősítésére 1558-ban, az oszmán támadások idején került sor. Az akkor végzett építkezés iratanyagának jó része még a kutatókra vár. Ami bizonyos, hogy ekkor cserélték a palánkfalakat kőfalakra, ekkor árkolták körül a várat, s vezették bele a Rába folyó vizét. Az erősségre hat bástyát terveztek, végül hét és fél olasz-rendszerű bástyát építettek meg. Így az építmény a korabeli Magyarország legmodernebb, legerősebb vára lett.

Mindezzel együtt a győri erősség Európa védőpajzsa, a kereszténység védőbástyája volt. 1594-es eleste felrázta az európai uralkodókat, akik aztán elismeréssel és megnyugvással fogadták a vár 1598. március 29-i visszafoglalását.

A győri erődítmény hadászati jelentősége a 16. században volt a legnagyobb. A vár a későbbiekben – különösen a napóleoni korban – komoly károkat szenvedett. Ma már csak részletek láthatók az egykor nagyszerű védműből, de a fennmaradt falszakaszok és kazamaták, a Káptalandomb épületegyüttese, a várhoz kötődő mondák és legendák egésze méltó arra, hogy megőrizzük és tovább adjuk a bennünket követő generációknak.