Gradistyei Horvát Kultúrkör eseményei 86. Az Undon napjainkban is élő horvát nemzetiségi népszokások: Luca-nap, betlehemezés, vízkereszt, farsang, húsvét, a házasságkötéshez kapcsolódó népszokások, pünkösdölés, Borbála -árás, kópházi lakodalmas. A Borbála-járás Európában egyedülálló alakoskodó népszokás, csak Kimlén maradt fenn. Borbála december 3-án járja a falu utcáit, hogy egészséget és szerencsét vigyen a házak lakóinak. Borbála – aki…

Bővebben

Sarkady Sándor életműve 77. Sarkady Sándor legfontosabb feladatának Sopron irodalmi életének felemelését tartotta. Gyermekköteteiből az ország sok óvodájában olvassák a verseket. 1976-ban megszerkesztette a Soproni Írók Antológiáját.  Megyei és országos lapokban publikált, irodalmi pályázatok zsűrijében dolgozott, irodalomszervezőként tevékenykedett városunkban. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar nyugalmazott főiskolai docense, Sopron Kultúrájáért és Pro Urbe Sopron-díjas…

Bővebben

A Soproni Borvidék . A Soproni Borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartják számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúlnak az ország határain. A XIX. századtól poncichterek, a németajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A vidékre jellemző,…

Bővebben

Poncichter Hagyományok 71. Sopron város szőlőtermelő lakossága a 18. század végére kezdte el megkülönböztetésül a „Wirtschaftsbürger” titulust használni, amikor jelentős betelepülések hatására megkétszereződött a város lakossága. A 19. század elejére kialakult a polgárjoggal és vagyonnal, elsősorban ingatlanokkal rendelkező szőlőműves réteg: a gazdapolgárság. A poncichter, vagy ponzichter elnevezés kötődik ehhez a réteghez, de nem egyenlő vele.…

Bővebben

A soproni Testvériség Néptáncegyüttes 67. A nyugat-magyarországi németek Mosonmagyaróvártól a Fertő tó, Sopron és Kőszeghegyalján, a mai Burgenlandon át Rábafüzesig terjedő területre már a X. század utolsó évtizedeiben letelepedtek. A több mint ezer éve itt élő német népcsoport egyedi néptánc kultúráját őrzi 1963 óta a soproni Testvériség Néptáncegyüttes. Célja, hogy a néptánc koreográfiái által fellépésein…

Bővebben

A legrégibb virágének 73. Az eddig ismert legrégebbi magyar virágének Sopronból származik. Sopron város jegyzője, Gugelweit János jegyezte fel 1490 körül, s egy számadáskönyv papírborításán maradt fenn. Ez az írás a magyar nyelvű szerelmi költészetünk első emléke. A virágének a következő: Virág, tudjad, tűled el kell mennem, És te éretted kell gyászba ölteznem A soproni…

Bővebben

Flora Semproniensis 75. A Soproni Múzeum könyvtárának egyik legfontosabb dokumentuma egy kisméretű régi nyomtatvány, amely az első hazai tudományos igényű botanikai leírás, a Flora Semproniensis. A latin nyelven íródott botanikai kézirat Sopron és környékének virágos növényeit, növényvilágát mutatja be. Szerzői Loew Károly Frigyes botanikus, orvos és Deccard Kristóf János, aki teológiát és bölcsészetet hallgatott Wittenbergben.…

Bővebben

Historikus magángyűjtemények Sopronban 72. Sopron szabad királyi városban a műgyűjtés, elsősorban a régészeti emlékek és könyvek gyűjtése több évszázados múltra tekint vissza. A 19. század folyamán a haladó szellemű, múltjuk és a művészetek iránt fogékony polgárok már tudatosan is létrehoztak kisebb-nagyobb magángyűjteményeket. Fennmaradt, és ma is látogatható Sopronban két historizáló gyűjteményes lakás, melyet két, a…

Bővebben

A selmeci diákhagyományok 69. A hagyományok eredete a Selmecbányán 1735-ben alapított Bányászati Tanintézet, később Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói önszerveződéseihez kötődik. A hagyományokat az önként szerveződött diákcsoportok ápolták, melyekből 1899-ben egységes Ifjúsági Kör alakult. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. A hagyományok tovább éltek.  Az egyenruha viselet, a szigorú…

Bővebben

Nagycenki Római Katolikus Temető 06. A nagycenki római katolikus temető páratlan értéket képvisel a falusi temetők között, mert egy kiemelkedő magyar főúri família, a Sárvár – felsővidéki gróf Széchényi család temetkezési helye. Itt található a gróf Széchényi Ferenc által építtetett családi mauzóleum, ahol a Széchényi-család tagjai nyugszanak, köztük a legnagyobb magyar gróf, Széchenyi István. Különleges…

Bővebben