Az Öröm útja misztériumjáték 117. Az Öröm Útja misztériumjáték gondolata több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Akkor született meg a gondolat, hogy felhasználva Fertőszéplak gazdag szakrális örökségét egy misztériumjátékot alkossunk meg elsősorban értékmegőrző és közösségépítő céllal. Hosszú útkeresést követően döntöttünk Az Öröm Útja misztériumjáték színrevitele mellett. Olyan zenés, musical jellegű darabot szerettünk volna életre hívni,…

Gradistyei Horvát Kultúrkör eseményei 86. Az Undon napjainkban is élő horvát nemzetiségi népszokások: Luca-nap, betlehemezés, vízkereszt, farsang, húsvét, a házasságkötéshez kapcsolódó népszokások, pünkösdölés, Borbála -árás, kópházi lakodalmas. A Borbála-járás Európában egyedülálló alakoskodó népszokás, csak Kimlén maradt fenn. Borbála december 3-án járja a falu utcáit, hogy egészséget és szerencsét vigyen a házak lakóinak. Borbála – aki…

Sarkady Sándor életműve 76. Sarkady Sándor legfontosabb feladatának Sopron irodalmi életének felemelését tartotta. Gyermekköteteiből az ország sok óvodájában olvassák a verseket. 1976-ban megszerkesztette a Soproni Írók Antológiáját.  Megyei és országos lapokban publikált, irodalmi pályázatok zsűrijében dolgozott, irodalomszervezőként tevékenykedett városunkban. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar nyugalmazott főiskolai docense, Sopron Kultúrájáért és Pro Urbe Sopron-díjas…

Poncichter Hagyományok 71. Sopron város szőlőtermelő lakossága a 18. század végére kezdte el megkülönböztetésül a „Wirtschaftsbürger” titulust használni, amikor jelentős betelepülések hatására megkétszereződött a város lakossága. A 19. század elejére kialakult a polgárjoggal és vagyonnal, elsősorban ingatlanokkal rendelkező szőlőműves réteg: a gazdapolgárság. A poncichter, vagy ponzichter elnevezés kötődik ehhez a réteghez, de nem egyenlő vele.…

A soproni Testvériség Néptáncegyüttes 67. A nyugat-magyarországi németek Mosonmagyaróvártól a Fertő tó, Sopron és Kőszeghegyalján, a mai Burgenlandon át Rábafüzesig terjedő területre már a X. század utolsó évtizedeiben letelepedtek. A több mint ezer éve itt élő német népcsoport egyedi néptánc kultúráját őrzi 1963 óta a soproni Testvériség Néptáncegyüttes. Célja, hogy a néptánc koreográfiái által fellépésein…

A legrégibb virágének 73. Az eddig ismert legrégebbi magyar virágének Sopronból származik. Sopron város jegyzője, Gugelweit János jegyezte fel 1490 körül, s egy számadáskönyv papírborításán maradt fenn. Ez az írás a magyar nyelvű szerelmi költészetünk első emléke. A virágének a következő: Virág, tudjad, tűled el kell mennem, És te éretted kell gyászba ölteznem A soproni…

Flora Semproniensis 74. A Soproni Múzeum könyvtárának egyik legfontosabb dokumentuma egy kisméretű régi nyomtatvány, amely az első hazai tudományos igényű botanikai leírás, a Flora Semproniensis. A latin nyelven íródott botanikai kézirat Sopron és környékének virágos növényeit, növényvilágát mutatja be. Szerzői Loew Károly Frigyes botanikus, orvos és Deccard Kristóf János, aki teológiát és bölcsészetet hallgatott Wittenbergben.…

Historikus magángyűjtemények Sopronban 72. Sopron szabad királyi városban a műgyűjtés, elsősorban a régészeti emlékek és könyvek gyűjtése több évszázados múltra tekint vissza. A 19. század folyamán a haladó szellemű, múltjuk és a művészetek iránt fogékony polgárok már tudatosan is létrehoztak kisebb-nagyobb magángyűjteményeket. Fennmaradt, és ma is látogatható Sopronban két historizáló gyűjteményes lakás, melyet két, a…

A selmeci diákhagyományok 69. A hagyományok eredete a Selmecbányán 1735-ben alapított Bányászati Tanintézet, később Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói önszerveződéseihez kötődik. A hagyományokat az önként szerveződött diákcsoportok ápolták, melyekből 1899-ben egységes Ifjúsági Kör alakult. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. A hagyományok tovább éltek.  Az egyenruha viselet, a szigorú…