Győr és környéke
Győri Kékfestők
Győri Kékfestők 13. A textilnyomás győri hagyományai egészen az 1600-as évekig nyúlnak vissza. Az 1906-ban alapított manufaktúrában az Éhling család immár negyedik generációja festi a manapság is közkedvelt motívumokat. Helytörténeti kiállítás keretében be is mutatják a kékfestés folyamatát több mint százéves mintafákkal, eszközökkel, gépekkel. A ma is alkotó kékfestő családok a magyar népművészet e ritka…
BővebbenSzent László Herma
Szent László Herma 11. A Győrben őrzött Szent László herma. A Szent Jobb és a Szent Korona mellett hazánk harmadik legjelentősebb nemzeti, szakrális kincsének tartott hermát a győri Bazilika gótikus Héderváry-kápolnájában őrzik. 1606-ban került a város püspöki székébe Napragi Demeter, aki az erdélyi püspökség viharos politikai küzdelmeiből menekült Győrbe. Magával hozta sok könyvét, kincseit, köztük…
BővebbenKönnyező Mária kép
Könnyező Mária kép 12. A győri Bazilika északi hajójának főoltárán látható az ezüst keretbe foglalt Vérrel Könnyező Szűz Mária kép. Walter Lynch ír püspök 1655-ben menekült a katolikus üldözések elől Győrbe, és magával hozta a kegyképet. A legenda szerint 1697. március 17-én a katolikus Írország védőszentjének, Szent Patriknak napján a Szűzanya szeméből véres könnyek gördültek…
BővebbenKunszigeti Jézuskeresés
Kunszigeti Jézuskeresés 61. A Jézuskeresés egy olyan vallásos népszokás, amely az egyházi év egyik legjelesebb napjához, a húsvéthoz kötődik. A halott Jézus sírját felkereső asszonyok emlékét őrzi ez a hagyomány, résztvevői az ő nyomukban járnak. Az ország több helyén ismert szokás Kunszigeten megőrződött, napjainkig folyamatosan élő népi vallásos jelenség. Eredete, kezdete nem ismert pontosan, de…
BővebbenBarokk esküvő
Barokk esküvő 84. A rendezvényt 1993-ban az Európa Barokk Éve című rendezvénysorozat keretében szervezte meg először a Győri Művészeti és Fesztiválközpont, s azóta minden évben sor kerül a programra. Mindig egy igazi pár valós házasságkötése. Az esküvői ceremónia forgatókönyve Apor Péter Methamorphosis című könyve alapján készült. A program a XVII – XVIII. század kultúrtörténetének bemutatása:…
BővebbenEUregionális Kenyérfesztivál és kézműves találkozó
EUregionális Kenyérfesztivál és kézműves találkozó 90. Az Euroregionális Kenyérfesztiválnak és Kézműves Találkozónak a pékipari szakembereket képző Veres Péter iskola adott először otthont. Ladocsi Flórián, az iskola akkori igazgatója kereste meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kézműipari tagozatát, hogy Péter-Pál napjához kötődően szervezzenek egy rendezvényt a „kenyér, mint szimbolikus élelmiszer” köré. A kenyér alapvető élelmiszerünk,…
BővebbenGyőrkőcfesztivál
Győrkőcfesztivál 10. Egyedülálló fesztivál Győrött a Győrkőcfesztivál. A 2008 óta megrendezett fesztivál koncepciója, hogy minden év júliusában a gyerekek fennhatósága alá kerülhessen Győr teljes belvárosa. A tíz tematikus helyszínen megrendezett csaknem ezer program minden városba látogató gyerek számára ingyenes, sőt a fesztivál idején Győr egyes szállodáiban és éttermeiben is térítésmentesen szállhatnak meg, illetve étkezhetnek a…
BővebbenGyőri balett
Győri balett 08. A kulturális örökség része Győrött a Győri Balett. A Magyar Állami Balettintézet végzős növendékei által alapított együttes 1979-ben, az új győri színházépületben kezdte meg pályafutását Markó Iván vezetésével. A Győri Balett rövid idő alatt nemzetközi sikereket ért el. 1991-ben az alapító igazgató távozásakor az együttes vezetőjévé Kiss Jánost, Liszt-díjas balettművészt, a társulat…
BővebbenKisalföld népi építészete
Kisalföld népi építészete 23. Népi építészeti emlékeink egy letűnt gazdasági életformának, a társadalom többi rétegét élelmiszerrel ellátó parasztságnak az emlékét őrzik épületek, tárgyak, illetve a hozzájuk tartozó életforma emlékezetben tartásával. A megyei értéktárba vétel célja a múltbeli gyökerekkel rendelkező építészeti értékek megőrzésén túl az iránymutatás egy élhető XXI. századi vidéki életforma felé. Régió: Győr és…
BővebbenGyőri vár
Győri Vár 22. A kutatások szerint a település komolyabb harcászati jelentőséget csak a tatárjárás után, az 1271-es kiváltságlevél kibocsátását követően nyert el. A vár igen komoly megerősítésére 1558-ban, az oszmán támadások idején került sor. Ekkor cserélték a palánkfalakat kőfalakra, ekkor árkolták körül a várat, s vezették bele a Rába folyó vizét. Az erősségre hat bástyát…
Bővebben